2013. május 12., vasárnap

Fejérkőtől Tündérvölgyig 3.

Kőröshegy - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd

Táv: 18.7 km Szint: 150 m

Sikeresen túlvagyunk a szép túramozgalom ‘nemszép’ szakaszán. Kilencen indultunk el Kőröshegy központjából, a műemlék templomok és a kastély érintésével a horgásztó felé.
A köröshegyi katolikus templommot Báthory István országbíró a XV. század második felében építette. Önálló plébániaként 1759 óta működik. 1970-ben Kovács Endre orgonaművész saját tervei alapján felújították a múlt század végi orgonát és így lehetőség nyílt a Musica Antigua Hungarica", majd a " Cantus Pannonicus" elnevezésű nyári hangversenyek megrendezésére. Ezek a hangversenyek országos hírűek.

Kicsit elterelte a figyelmemet a reggeli ‘kávé illat’ így sajnos a református templom belsejét nem néztem meg de éber túratársaim szerencsésen bejutottak és fotóztak, videóztak is.
A kőröshegyi református templom a XVII. század elején épült. 1619-ben már volt lelkésze és rektora a templomnak. A falu lakosságának nagy része református vallású volt. A török, miután a vidéket elhagyta, a falut és a templomot leromboltatta és felégette. A mai fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni és 1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben történt.
 
A szép Széchenyi kastélyt immár sokadszor csak kivülről láthattuk. Kőröshegy honlapja szerint tervben van annak bemutatása is az érdeklődők felé. Úgy legyen!
 
 A horgásztó kis hídján és a gáton átkelve jó képek készülhettek a völgyhídról majd a birkák lábnyomait követve érkeztünk el az 5.-ös kódhoz ami a dülöngélő oszlopon és a híd oldalán is megtalálható.

Az öreg szőlőt az út É-i oldalán kiirtották most szántóföld van a helyén, a semmibe vezető szervizúton lassan emelkedve érkeztünk meg a gerincre, mely pár kilométerre D-felé megyénk legmagasabb pontját is hordozza.
 

Völgyhíd: 1872 m hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb  távolság 120 méter.
Talán innen a legszebb a monumentális híd. Az erdőbe érkezve néhányan elkezdték a szúnyogokat etetni, engem elkerültek talán a rágósság miatt. A régi mohos padok az egykori parkerdő maradványai , a kilátó hűlt helye a kidőlt információs tábla mind arra emlékeztet, hogy lehetne itt is tenni valamit a természetért, a környezetünkért.

Balatonföldvárra érkezve aztán elfogyott alólunk az erdei út és innentől már nem fenyegetett a sárdagasztás veszélye az aszfalton, betonon. A magasparton a kilátás mindig nagyon szép a Balaton felé. Itt végigsétálva jutunk el az Országzászlóhoz , felette kis kilátóhellyel ahol nem felejtettük el a kövek megszámolását. A kapott eredményeket átlagolva talán jó lesz a kilátós mozgalomhoz mint igazolás.
 
A nagy csigalépcsőn ereszkedtünk le a magaspartról és szomorúan láttam, hogy annak állaga a partomlások és mozgások miatt egyre rosszabb. A löszfal több helyen is ráomlott a lépcsőkre , de ezt szerencsére letakarították. A lépcsősor alsó és felső végén egyaránt figyelmeztető felíratok vannak elhelyezve, miszerint ezt az útvonalat mindenki csak saját felelősségére használhatja! Az illetékesek nyilván úgy gondolják, hogy ezzel minden probléma el van rendezve! Elképzelhetőnek tartom, hogy az itt vezető piros rom jelzést át kell terelni egy másik útvonalra ami tartósabb és talán biztonságosabb.  Pedig milyen lelkesen festegettem néhány éve.

A Balaton partjára leérve kitérőt tettünk a hajóállomás felé mivel élénk lángos illatot hozott a szél, néhány szörfölést gyakorló kacsát is láttunk majd a büfék mellett telepedtünk le az ebédszünetet megtartani. A sima lángos 280 pénz, a lángos méretéről pedig a képek mindent elmondanak, de aki nem hiszi megkérdezheti Anikót, vagy Balázst is bár az Ő véleménye talán kicsit elfogult ezért is csinált két lángosból szendvicset.

Amíg mi levesünket kortyolgattuk érkezett egy kis zápor, így aztán előkerültek az esőkabátok és elindultunk Balatonszárszó felé. Útközben alulról is megszemléltük a magaspart látványos löszfalát, majd begyűjtöttük a 6-os kódunkat és koptattuk tovább az aszfaltot.

Utunknak ez a szakasza egyben a Balatoni kerékpárút, de túl sok biciklist nem láttunk. Balatonszárszó szélén jött szembe egy érdekes színű biciklista, akin meglátszott a hosszú út hatása, órákkal később a túra végén Balatonőszödön is láttunk egy szintén tókerülős biciklist.

Balatonszárszón már a nap is kisütött, ismét kulturális kitérő következett,   a  program a József Attila múzeum megtekintése volt. Nyilván technikailag nagyon korszerű az érintőképernyőket lapozgatva nézegetni a régi képeket, kéziratokat, de számomra rideg és személytelen volt. Belülről még nem láttam, most igen, és az 1000 Ft-os jegyár tudatában valószínűleg utoljára. A parti emlékmű is szép, lesétáltunk, azt ingyenesen lehet nézegetni.

A közeli cukrászda fagyiját is többen leellenőrizték és úgy tűnt nem volt vele gond.

Két túratársunk innen vonatra szállva haza indult mi pedig tovább mentünk a buszmegállónk felé, és így a falu végén még be tudtuk gyűjteni a 7-es kódot is. Hála a sűrű közlekedésnek még így is majdnem egy órát várakoztunk a buszunkra Balatonőszöd szélén. Itt többen is tapasztaltuk, hogy a reggel még szép érett banán miként tud a hátizsákban lekvárrá változni. A hely kapcsán néhány politikai színezetű gondolat is előkerült de ezeket gyorsan elhessegettük.

Szép túra volt, jó időben, érdekes látnivalókkal is megismerkedhettünk és túlvagyunk az aszfaltos szakaszon. Jöhetnek ismét Külső-Somogy legmagasabb turistaútjai. Június 2-án folytatjuk. Köszönöm, hogy velem tartottatok.

Felhasznált forrás: www.koroshegy.hu

Még több fotó, katt a képre!

FTV 3. túra Kőröshegy - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése