Zimány - Patalom - Magyaratád

A TTSE 22 fős csapata ezúttal olyan területen járt ahol a turistautak még nincsenek bevezetve. Megyénket, Somogyot illik ismerni így aztán nagyon jók és hasznosak a hasonló túrák a természetjáróknak.  Én is csak futólag jártam ezekben a falvakban így természetesen itt voltam. Patalomban ha igaz most jártam először. 

Előzetesen jó nagy sárra és dagonyázásra is készültem de ez nem jött be. Teljesen lefagyott a talaj ennek a túrának a kedvéért.
Zimányban indítottunk, gondoltam, hogy a falu névadója esetleg kedvesen vár bennünket, de hát nem. 

Túravezetőnk, a kettes számú Szabó Laci természetesen ismertette amit tudni érdemes majd lassan el is indult a csapat.

Zimány

  A település neve első ízben 1268-ban fordul elő a fennmaradt írásos emlékekben, Terra Zigma alakban. A 15. század közepén Osztopáni Pál volt a földesura. A 16. században csaknem teljesen elpusztult, majd a török uralmat követő újjáépítés után a 18. században a Wlassics, a Gyulai Gaál és a Niczky családok birtokolták. A két világháború között Eszterházy Miklósnak volt itt nagyobb birtoka.

Szűz Mária Római katolikus templom

A 19. sz. végén historizáló stílusban épült, szépen felújított templom a Kossuth L. és József A u. találkozásánál lévő téren áll. Homlokzati tornya kissé előlép a háromtengelyes hajó Ny-i végén. A torony alatti főbejárat sekély előtérből nyílik. Mindkét oldalán kisebb ajtót, felettük ablakot nyitottak a hajó homlokzatán. A főpárkány felett a torony homlokzatát kettős osztatú dupla neuromán résablak töri át. A toronypárkány feletti homlokzaton nagyméretű kettős neoromán ablak tagolja a felületet. A poligonális záródású szentély keskenyebb és alacsonyabb a hajónál. Mindkét oldalához toldalék csatlakozik Ny-ra nyíló bejárattal.

Hosszú idő óta hagyományosan visszatérő rendezvény a faluban az augusztus 15-én tartott jókúti búcsú.A község határában lévő, ma már kútfejjel ellátott forrásról azt tartja a néphit, hogy egykor - a történet az idők homályába vész - egy vak embert látóvá tett a vize. Ezen a napon tábori misére gyűlnek össze a kútnál a helybeliek, de sokan eljönnek a környéken lakók közül is.

A falut elhagyva láttuk, hogy itt a szervezett hulladék gyűjtés sincs még bevezetve hiszen nagy mennyiségű szemetet hordtak ki az erdőbe.  A sík terepen gyakorlatilag szinte végig mezőgazdasági területen jártunk.

A hatalmas szántóföldet csak itt ott szakította meg egy egy út menti erdős liget. A ködös időben még inkább végtelennek tűnt a táj.

Következő célpontunk Patalom volt oda végig földúton mentünk. Inger szegény környezet ez így minden apróságot érdemes megnézni, megfigyelni, a távolban többször láttam őzeket, bár volt akit az is zavart, hogy fotóztam.  (nekik nem kell megnézni  a képeimet)

A véget nem érő szántóföldön átvágva azért volt részünk erdei túrázásban is, ha nem is hosszan de van egy szép öreg erdő az útvonalon - benne egy friss tarvágással.

Egy erdei fakereszt is áll az út szélén, nyilván a korábbi kő kereszt helyett erre futotta de a hely emlékének megőrzése így is tiszteletreméltó dolog.

A távolban már látszott a falu stadionja és az út másik szélén az egykori Gyulai Gaál-kastélyban kialakított Park Szociális Otthon.

Patalom
A falu neve 1275-ben fordult elő először hivatalos dokumentumban, mégpedig Pothlon alakban írva. A falu és környéke a Rátót nemzetség birtoka volt, de a török megszállás alatt az egész vidék teljesen elnéptelenedett, elpusztult. Újratelepülése csak később történt meg, az iratok szerint a 18. századtól a Kacskovics, a Bosnyák és a Gyulai Gaál családok tulajdonában volt a határ többsége.

A 19. század végén 200, 1910-ben pedig 304 lakosa volt. A 20. század első évtizedéből fennmaradt dokumentumok szerint mintegy harmincan vándoroltak ki a patalomi lakosok közül Amerikába. Az 1930-as években már római katolikus iskola, kocsma és bolt is működött. Legnépesebb időszakát 1980-ban élte a község: az idő tájt 400 fölé emelkedett a lakók száma.

A kis település erőlködik, próbál életben maradni ami talán Kaposvár viszonylagos közelsége és a helyi szociális otthon mint munkahely miatt talán nem reménytelen.  A háztáji állattartás itt azért működik, kecskék , birkák is élnek a faluban.

Patalom Gyulai Gaál-kastélyát teljesen átépítették, a jelenlegi szociális otthon még őrzi a kastálypark egy részét de az épületre gyakorlatilag nem lehet ráismerni.

Krisztus Király római katolikus templom

A templom épülete előtt látható márványból készített könyv alakú emlékmű a község egykori néptanítójának, Szabó Bélának állít emléket. A millenniumi évben, 2000-ben állíttatta és avatta fel Patalom Önkormányzata. Egykor iskolai szolgálati lakás és templom volt, ma önkormányzati épület és templom.

A falut már az országúton hagytuk el és ez így maradt a túra végéig.

Kár volt annyira sietni hiszen több mint egy órát kellett a buszra várni a szomszédos Magyaratádon.  A túravezetőnk minden tiszteletet megérdemel hiszen ebből a településből is részletesen felkészült.

A csapat - miután sikeresen két részre szakadt -  természetjárói érdeklődéssel meg is hallgatták, sőt meg is nézték mindazt amit ebből a kis faluból érdemes,a többiek pedig el voltak Klárival. 

Magyaratád 
Árpád-kori település. Nevét 1284-ben már említették az oklevelek, mint a királyné hírnökeinek faluját. 1284-ben IV. László magyar király a falut Főnévi Lukácsnak adományozta, de Lukács testvérei, Kozma és Benedek, 1309-ben eladták a pécsi káptalannak. Később, 1377-ben Zámbó Miklós mester óbudai várnagynak a fia vette meg. Neve 1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor már plébániája is volt. 1399-ben pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát is említették. 1401-ben két hasonló nevű helységet is említenek az oklevelek; az egyik az 1415 és 1487 években az Atádi család birtoka volt. 1421-ben a nyúlszigeti apácák kapták. 1481-ben Atádi Kéri Mátyás is igényt tartott az egyik részéhez. 1502-ben Várdali Pál és nővére, Kithányi László özvegye, bírták, akiknek a kérésére II. Ulászló magyar király a sümegi konventtel új határjárást tartatott, ekkor Ispazi Ambrus, a nyúlszigeti apácák nevében, az Igal helység felőli határokra nézve ellentmondott. 1550-ben Derecskey Pál birtoka volt. 1580-ban pedig a török adószedők 10 házát írták össze. A török hódoltság alatt elpusztult és csak 1724-ben települt be újra. Az 1724 június 14-én kiállított alapítólevél, melyet Bakacs Benedek, a földesúr fia állított ki, még a 20. század elején is a község birtokában volt. 1726-ban özvegy báró Szentgyörgyvölgyi Bakacs Lukácsné Csoknay Éva, 1733-ban báró Bakacs Benedek, 1767-ben Bakacs Benedek örökösei és Zobothin László voltak a földesurai. 

Református templom

A műemlékként nyilvántartott, klasszicista stílusú református templom 1845-ben épült. Homlokzat előtti tornya van, a sarkokon vázák díszítik.  Közvetlenül a templom mellett található a református egyházközség hivatala, amely egyben a lelkipásztor lakása is. Az épület eredeti állapotában maradt fenn. 1956-ban a tornyot villámcsapás rongálta meg, ezért abban az évben teljes felújítást végeztek rajta.

Római katolikus templom

XIX. század közepén építették a római katolikus templomot, melynek védõszentje Szent Margit. Az imahely kicsi, annak ellenére, hogy a település lakosságának többsége római katolikus vallású.  A lakosság a pünkösd utáni hétvégén tartja a hagyományos búcsút.

Barta kastély

Az egykori Barta uraság kastélya szolgált korábban a  - gyönyörű parkosított környezetben - az önkormányzati fenntartású általános iskola épületéül.  Az épület régi főbejárata előtt anno volt egy fedett, lovaskocsi beálló rész, amelynek a tetején volt az a kis házikó, amely ma az iskola egyik jelképe is - volt. 

Az 1950-es években, amikor államosították a kastélyt és iskola lett, a kocsibeálló részt elbontották és a tetejéről a házikót a parkba helyezték. Az iskolában régebben dolgozó pedagógusok építették köré a sziklakertet. 

Az iskolát itt is bezárták, a túra időpontjában az épület átépítés alatt áll.

Köszönöm a túrát!

---

Még több fotó, katt a kis képre: