Oribi Gorge

Hatalmas élmény volt számomra, hogy eljuthattam Dél-Afrikába ahol családom egy része él. Természetesen a látogatás nagyrészt magán jellegű családi esemény volt de a lehetőségek szerint kedvenc időtöltésemnek a természetjárásnak is próbáltunk egy kicsit hódolni. A lehetőségek nagyon mások mint amit eddig megszokhattam! A természeti látnivalók száma óriási de ez természetes is egy ilyen hatalmas országban.  A közel három hetes kint tartózkodásom kb. felét a K-i parton az Indiai-óceán térségében töltöttük, másik részét pedig az ország központi platóján.

A 800 km-es távolság autóval viszonylag gyorsan leküzdhető hiszen az autópályák minden jelentős helyre elvisznek és útközben is rengeteg a látnivaló.  Durbantól D-re  100 km-re  volt a nyaraló és innen tettünk kisebb nagyobb kirándulásokat. Nem igazán merném ezt túrának nevezni, mivel a természeti körülmények lényeges eltérése miatt hagyományos gyalogtúrát  itt csak életünk kokáztatásával tehettünk volna. Ezt azért kihagytuk, de van néhány olyan hely ami kellő óvatossággal, figyelemmel és körültekintéssel  - némi izgalom mellett – felkereshető.

Ilyen hely az Oribi Gorge Természetvédelmi Terület. 1950. április 1.-től védett és 1 917 ha nagyságú.
A két folyó neve amik létrehozták:  Mzimkulu River  és Mximkulwana River   (bennszülött elnevezések nem fordítanám le ha nem gond) Az Oribi elnevezés viszont érdekes mert egy a területen élő kis antilop fajta nevéből ered.

Családom több tagja is járt már itt és a képek alapján természetesen én is el akartam ide jutni. Ez a hely egy kanyargós kanyon melyet két folyó vágott be a homokkő fennsíkba.  KwaZulu-Natal  megyében Port Shepstone  városától NY-ra  kb 25 km-re található. Természetesen az adottságokat kihasználva igazi turisztikai kiszolgáló létesítmények is települtek ide hiszen a tengerpart közelsége miatt sok kiránduló keresi fel a helyet, de van szálloda és étterem is a kanyon közelében. A megközelítés kizárólag autóval lehetséges!

A hotelig vagyis a természetvédelmi terület bejáratáig aszfaltos út vezet, nagyrészt cukornád ültetvények és kisebb erdők között. A cukornád aratási időszakában jártunk ilyenkor fokozottan ügyelni kell a kígyó marásra hiszen az édes cukornádat nagyon sok kisrágcsáló kedveli, ők viszont a kígyók étlapján szerepelnek előkelő helyen. A veszély nagyságát jelzi az is, hogy a nádvágást közvetlenül megelőzően leégetik a nád leveleit hiszen a cukorgyártáshoz csak a szára kell. Ezzel a kígyók számát lehet csökkenteni, mivel a nádvágás hagyományosan kézi munkával történik. Őshonos itt a fekete mamba ami a világ leggyorsabb mérges kígyója hiszen 20 km-t is meghaladó sebességre is képes, és mérete sem elhanyagolható mivel a 4 m-t is elérheti így emberi fejmagasságban is képes támadni.

 Csak terráriumban láttam de az is elég volt, egy előző esti kígyós élmény után. (unokám fürdetése előtt a fürdőben találtam egy  veszélytelennek mondott sikló jellegű kis kígyót ) 

Vissza kanyarodva a kanyonra a méretei:  nagyjából  350 – 400 m a mélysége,  a szélessége 1 km körűli de vannak néhány 100 m-es szűkületek is benne. A védett terület 27 km hosszú tehát csak töredékét a leglátványosabb részeket láttuk.

A szurdok peremén gyalog  de terepjárókkal is járható földutak illetve sziklás utak vezetnek az egyes érdekesebb alakzatokhoz, látványosságokhoz.  Itt én is városi kulturistának számítottam és bizony igyekeztem minden lépés előtt alaposan körülnézni.

Sok helyen lehet kimenni a szurdok peremére ahol általában 100-200 m a függőleges sziklafal majd a további mélység már inkább törmelék lejtő. 

Korlátokra itt nem igazán lehet számítani így volt ahol bizony csak fenéken csoszogva közelítettem a szikla peremekhez.

A kanyon egyik látványos helye az nagy kanyar mely teljesen U alakú és természetesen körbe is vezet az út de egy kötélhíd is ki van építve átvágva a kanyart. A hídra egy időben max. 6 ember mehet fel. 

Erre a tériszonyosságom miatt lélekben nagyon készültem és át is mentem a hídon oda vissza, nagy élmény volt. Mondanom sem kell, hogy 5 éves unokám vidáman ugrándozott előttem és persze sokkal gyorsabb volt mint én. Igaz Ő már járt itt korábban. A híd bizony erősen leng főleg ha a kedves rokon a végéről még rá is segít :-)  Leesni nem lehet magas és sűrűn befont az oldala, a járó felület szinte zárt.

Ebben a kanyarban van egy vízesés is és onnan lehet  ugrálni is a mélységben, nekem is felajánlották a lehetőséget de nem éltem vele.

A kanyont keresztezi egy keskeny aszfaltos út melynek szélén korlátra nem kell számítani de levezet a kanyont létrehozó folyóig melynek sziklás medre közelről is látványos, miközben alulról láthatjuk a sziklákat amelyen korábban sétáltunk.

A víz fertőzött és harapós lények is lehetnek benne. A hüllőkön kívül gepárd is él erre és sok békésebb állatka is.

Mi csak majmokat láttunk átszaladni az úton. Az út érdekessége, hogy végig a sziklafalba van belefaragva és a  2. vh. után olasz hadifoglyok építették.

Az ebédünket is a szoros partján a szakadék peremére épült kis étteremben fogyasztottuk el. Érdekes volt, hogy valamilyen madarak ültek a közeli fákon és ha a vendégek a terasz korlátra sült krumplit tettek vagy  kidobták a mélység felé akkor éhségük függvényében látványosan elvitték és megették.

 

A túra felszerelést itt egészen másként kell értelmezni és nagyon fontos az elsősegély felszerelés illetve a megfelelő védelmet adó ruházat is, a nagyobb ragadozók ellen viszont csak a puska ad védelmet.  Magányos túrázásra itt nem lehet elindulni, illetve lehet csak a visszaútra már nem kell tervezni semmit ...

 
További beszámolók a föld másik oldaláról:

Stephward Orchid
Harties Cableway
Sterkfontein Caves
Szafari
Indiai - óceán
Gasztrológia

---

Még több fotó, katt a kis képre:

Oribi Gorge