2017. február 8., szerda

Somogyi Várak: Kaposszentjakab

A korábban szebb napokat látott, majd 2006-ban ismét életre keltett érintőpontos Jelvényszerző Túramozgalom megyénk történelmi emlékhelyei közül a várak, erődítések egy részét mutatja meg és egyben ösztönöz arra, hogy minél többen megismerjék megyénk múltját. 
Sokan azt is kétségbe vonják, hogy ez a romterület nem is vár. Tudatlanság! Valóban, eredetileg nem annak épült. A régészeti feltárások és a levéltári kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy mégiscsak itt a helye. Röviden ezért:

   1543-ban a szerzetesek elhagyták a kolostort, katonák érkeztek helyükre, az épületegyüttesből Kaposvár elővára lett, majd török kézbe került. 

Mai kis városi "túránkon" a tavaly már jól összeszokott kis csapatunk vett részt, én csak a Pécsi utcánál csatlakoztam be és egyben elmeséltem túratársaimnak a gyermekévek erre lezajlott nagy 'csatáit' is. 
A hatalmi villongások és a területért folyó harc nem csak a Pál utcában létezett. A Téglagyári, Gyár utcai és a Cukorgyári gyerekek mindannyian ide az egykori Vöröshadsereg utcai általános iskolába jártak, jártunk. Iskola után aztán előkerültek a csúzlik és a keményre szárított agyag golyók amiket könnyen beszerezhettünk a téglagyár területéről.
Az agyagba fúrt barlangok bejáratai már beomlottak. A II. v.h. alatt ezeket a lakosság óvóhelynek szánta. Ebből a célból épültek az atombiztos óvóhelyek is itt a cukorgyár környékén, pld. a mi háztömbünk alatt is van egy és köztudott, hogy a Cukorgyárközben is van ilyen létesítmény. 
Napjainkra lényegesen megváltozott ez a környék, ha elkerüljük egykori iskolánkat szinte más világba érkezünk. Nem részletezném ennek okát de ez van. Ma esemény mentesen sétáltunk ki Kaposszentjakabra, de nincs mindig ilyen békesség.
A régi vasútállomás épülete bedeszkázva ugyan de még áll, én még emlékszem arra, hogy itt vettük a jegyet és valódi bakter is volt aki leengedte a sorompót, a sínek felett pedig az ismert acélszerkezetű hídon lehetett átmenni. Ennek tövében állt Sanyi bácsi kis beton  bodegája ahol mindenféle gyereknek való dolgot vehettünk pár fillérért, de régen is volt. 
A  Kapos éppen kissé áradóban, az itt bele torkolló Malom-árok vize hajtotta az egykori Lenkovics-malmot, az épület ma is áll. 
A Szentjakabi harangláb és néhány szép kereszt után a Monostor utcához érkeztünk. Innen a sárga rom jelzés  vezet a hegy tetejére egy szerpentinező lépcsős gyalogúton. 
A romoknál nem találtunk embert bár a nyitvatartási idő már régen megkezdődött de  töredező kapu mellett simán be tudtunk sétálni kicsit nézelődni. Közben a pénztáros hölgy is előkerült valahonnan így az igazoló pecsétet is be tudta gyűjteni akinek kellett. 





A Várdomb gerincén melyet meglepő módon Várdomb utcának hívnak még tovább gyalogoltunk a harangláb és kereszt érintésével a Sikálósi útcáig. 

A nevét az itt található jó minőségű agyagról kapta amivel régen a házak padlóját felsikálták.  A zártkertek felé is tettünk egy kis kitérőt, megnéztük a régi Szentjakabi temetőt majd a városba leérve a már ismert útvonalon indultunk vissza. Végig burkolt utakon mentünk így ez a 8-10 km-es séta nem jelentett problémát.  
Köszönöm a lehetőséget, köszönöm, hogy szóltatok nekem is!

Kaposszentjakab egykor önálló község volt, korábbi neve Zselicszentjakab. 1950 óta Kaposvár része, a város keleti részén található. Nevezetessége az egykori zselicszentjakabi bencés apátság romja a Várdombon.A Kaposvár keleti városrészében található kaposszentjakabi bencés apátság egy védett műemlék, mely az egykori Győr nemzetség monostorának romjaiból áll.

A monostort egy 1432-ben íródott, másolatban megmaradt oklevél szerint 1061-ben alapították. Az alapító oklevél szerint Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben bencés monostort alapított a Szent Jakab-hegyen. Itt korábban is állt egy templom, amelyet a 7–9. század között építhettek, és amely erre az időre már romos volt. Ennek helyén építették fel az új templomot, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is részt vett. A monostor román stílusban épült. Az apátság helyén lévő korábbi település lakóit Atha ispán áttelepítette máshová. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült.
Az épületegyüttes feltárását 1960–1966 között Nagy Emese régész végezte. A kolostorépület műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben befejeződött be, azóta féltetős épület védi. Innen kerültek elő Somogy megye legkorábbi, 11. századi kőfaragványai (díszes oszlopfejezetek és lábazatok). 
Molnár István 2014-es ásatásai feltárták az eredeti, honfoglalást megelőző templomot is, amely Karoling korú stílusban épült, valamint a hozzá kapcsolódó 
településnyomok is erre utal.
A rom jelenleg a Rippl-Rónai Megyei Múzeum kezelésében áll. A terület 2001-es rendezése óta Kaposvár történelmi emlékhelyéül szolgál. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként működik: színházi esteket, kiállításokat rendeznek itt.
Forrás: Wikipédia
Ha valakit érdekel a romterület legújabb régészeti feltárása és eredményei, itt elolvashatja. Szerintem érdemes!

Még több fotó, katt a kis képre:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése