2016. december 3., szombat

Szarkavártól Mikulásig

Szikrázó napsütés, ropogósan deres fű, olvadó sár és susogó avar is volt a mai TTSE Mikulás túrán.
A 18 fős csapat vezetését Szabó Laci  magához ragadta és el sem engedte a túra végéig. Az erdei aszfaltos úton közelítettük meg a Szarkavári hegyet.
A Kapos hidján átkelve gyorsan beértünk  a szép öreg fákat is tartalmazó erdőbe és felfelé lejtő úton értük el a domb tetejét. Az itt található látnivalókat lejjebb részletesebben megismerhetitek, lényegében mindent láttunk az egykori Somssich Grófok megmaradt emlékeiből. Köszönjük a jelenlegi szálloda üzemeltetőjének és a személyzetnek a lehetőséget! A kastély presszóban ittunk ettünk, és legnagyobb örömömre több sporttárs is pecsételtette a Somogyi Várak túramozgalom igazolólapját.
A Szarkavári látnivalók után mezőgazdasági területek szélén értük el a Tókaji tó feletti erdőt.  A Dózsa telepet nem érintettük, változott a túra útvonala. Jelzetlen  erdei ösvényen majd a kék háromszög jelzésen értünk le a tavak északi részére.
Nem a tó parton, hanem az erdőben mentünk el az erdészházig ahova a Kaposvári Zselic TE tagjai is  szervezték a túrájukat. A TTSE saját házi Mikulása is megérkezett és Marci Mikulás minden jó tagtársat megajándékozott egy kis édességgel.
Csak halkan mondom, hogy a többi egyesülethez hasonlóan akik nem szégyellték meghirdetni a Mikulásos túrájukat a TTSE Mikulása is megérdemelt volna egy kis előzetes reklámot a túrakiírásban.  Előkerült némi gyümölcs párlat és fűszerekkel ízesített szőlőlé is így az amúgy is kellemes hangulat csak javult.
Kis pihenő után a piros kereszt jelzésen hagytuk el a völgyben lévő tavakat, átkelve a patakon gyorsan a Cseri tetőre értünk ahol a túra véget ért és mindenki hazamehetett.  
Rövid, kellemesen könnyű de mégis látnivalókban gazdag túra volt. Köszönöm a lehetőséget.

... és még egy kis adalék Szarkavárhoz. Az 1950-es években a Szarkavári réten tartották Kaposvár majálisát. Mint arról a Somogyi Néplap 1952. április 30.-i száma beszámol komoly szervező munkával szállították a kaposváriakat a helyszínre.

A szarkavári erdőben álló kastély története az 1800-as évekre nyúlik vissza. Gróf Somssich Pongrác 1824-ben vásárolta meg a földbirtokot, amelyre 1831-ben építette fel klasszicista stílusú kastélyát.
Ez képezi a jelenlegi épület középső tömbjét. 1885-ben gróf Somssich József nagyobbíttatta meg a kastélyt s építtette át eklektikus stílusban.
Az épület keleti bejáratához két oszlopon álló erkélyt helyezett el. Az északi homlokzatot szintén megtoldotta egy földszintes, lapos tetős neoreneszánsz mellvédfalas résszel.
Ő emeltette a kastély mellett álló víztornyot is, amely az egykori Újlaki-vár tornyának alapjain áll. Ezt idézi a torony tetejének bástyaszerű kialakítása is. Mivel a torony dombtetőn áll és kiemelkedik a környék épületei közül, a helyiek elmondása megalapozottnak tűnik. Szerintük jó időben innen látni lehet a Balaton-parti hegyek vonulatait is.

A kastélydombon számos sáncmaradványt tártak fel, s a Hunyadi-korból való pénzek illetve fegyverek kerültek felszínre. Itt a kastély mellett áll a nemesi család katolikus kápolnája.



A falát négy oltárkép díszíti, amely Somssich József keze munkáját dicséri. A Bejárat mellett egy márványtábla függ a következő felirattal: PIetate PanCratII SoMssICH EreCta FILIo Iosepho aDornata.
 A kápolna melletti parkban állítottak fel 2002-ben egy keresztet, amely a Szarkaváron elhunytak emlékét őrzi. A kastélyparkban ugyanis a világháború idején internáló tábor működött. 
A Somssich család mauzóleuma:
Somssich József emeltette, felesége, Amália tiszteletére.
46 évesen hunyt el a "legnagyszerűbb" feleség, született báró Schiller Amália.
A mauzóelumban nyugszik még a férj, gróf Somssich József (1812-1894), császári és királyi kamarás és a főrendiház örökös tagja. Az épület körül pedig gróf Somssich Imre (1843 - 1914) és felesége gróf Széchenyi Mária (1848-1926), gróf Attems Móricz, gróf Somssich János (1882 - 1931) és neje gróf Zichy Magdolna (1894-1943)
A gyönyörűen helyreállított épületet és a körülötte lévő kriptákat nagy figyelemmel gondozzák. A sírhelyig egy gesztenye fasor vezet. E területen fekhetett egykor Szarkaberki falu is, melyet 1443-ban Kaposújvár részeként soroltak fel. A terület 1944-ig volt a Somssich család birtokában. Az államosítás után, 1997-ben vásárolta meg a jelenlegi tulajdonosa, az Esküdt és Társai Kft.

A MIKULÁS:
A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát Németországba a 10. században vitték el a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről . Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át.
Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.



Még sok fotóért katt a kis képre:
Szarkavártól Mikulásig

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése