2016. november 5., szombat

Kadarkút - Vóta - Bánya - Cseberki

Belső-Somogyból a Zselicbe túráztunk ezen a késő őszi napon. Szabó Laci vezetésével összesen 15-en vettünk részt ezen a könnyű kis TTSE túrán ami kb. 11.5 km volt mire a végére értünk. Buszoztunk Kadarkútig és onnan a   megszüntetett sárga sáv hűlt helyén indultunk el.
Túravezetőnknek ez ‘hazai terep’ volt így a jelzetlen utakat is biztonsággal tudtuk igénybe venni.  Megnéztük a helyi magán arborétumot – kívülről- majd az egykori gőzmalom épülete előtt Vóta puszta felé indultunk.
Utunk nagy része – egészen Bányáig aszfalton vezetett, ez is volt a jelzés megszüntetésének egyik oka – mondta el a megyei szövetség illetékese. Egy 15 éves jelzést azért láttunk még az út korlátján.
Véleményem nem mérvadó de nekem tetszett ez az útvonal, így aszfaltosan is. A várost elhagyva egy repce táblán átvágva megnéztük Vóta puszta régi temetőjét, - jelenleg is szépen rendezett.
A pusztát elérve ezúttal sikeresen becsengettünk az itt álló kastélyba mely jelenleg a Magyar Pünkösdi Egyház Szeretetotthona.  1910-1911 között épült, építtetője Somssich Géza. A 2012-ben leégett  épületet szépen helyreállították és már használatba is vették, néhány idős lakó a szép kastélyparkban sétálgatott.
Nem zavartuk meg életüket csupán kívülről néztük körbe és megköszönve a lehetőséget távoztunk.  Van egy új önálló épület is a kis településen a kezelésükben ez a "BETHESDA" épület ami a Bánya felé vezető út kanyarjában található. A településen szokás szerint sok az elhagyatott üres lakóház de van olyan is amit még használnak. 
Az erdőbe kanyarodó út lassan jellegzetes zselici környezetbe vezetett át bennünket egy dombháton haladtunk, mellettünk mély völgyek. Az erdők a legszebb őszi színeket mutatták  tényleg szép és tetszetős ez az útvonal. Talán ha valaki felvállalná a festését érdemes lenne feléleszteni!
Bányát elérve néhány szép nyaraló/lakó épület érintésével a - számomra eléggé zavaros nevű - 'Zselicikum Turisztikai Központ' előtti padokon pihentünk meg és frissítettük magunkat. A dombon lévő épülettől szép a kilátás a völgyre, a tavakra.
Pihenő után következett a túrának az a része ami talán a ráadás volt a kiíráshoz képest. Amikor olvasgattam még otthon csodálkoztam is, hogy miért kell majdnem délután 4 felé hazaérni egy ilyen rövid túráról, és mit fogunk addig csinálni, hiszen ide még a kocsma sincs bevezetve.
Nyilván többen is csatlakoztak volna ha tudják előre, hogy lényegesen korábban is haza tudunk menni.  Bányáról jelzetlen utakon mentünk tovább először  a Vicagera horgásztóhoz aminek neve az évek során kissé kicsorbult. A területet eredetileg még a 19.században Vissza gera néven térképezték! 
A szép magán kezelésben lévő horgásztó mellett rátértünk az egykori Kaposvár - Barcs vasútvonal nyomvonalára ami nagyon jól járható, többször is túráztunk erre Lipótfára. A bővizű Bárdi-patak  keresztezése után északi irányba letértünk egy jelzetlen útra.
A lassan emelkedő út egy homokbánya mellett vezet el , szép erdőben, majd réteken, legelőkön haladtunk és egyre több volt körülöttünk az őzláb gomba is, bár nagy része már öreg volt. 
Többen is szedtük és négy nagy kalapot én is magamhoz vettem, abból lett a hétvégi ebéd.  Sok éve pincék, lakóházak voltak ezen a területen és túravezetőnk fiatalabb korában gyakran járt erre így sokat tudott mesélni.  
Délre már el is értük a Kaposmérőtől Kadarkút felé vezető országutat és pontosan a Cseberki bejárati út nevű buszmegállónál. Így aztán a délutáni eső előtt 13 órára már kényelmesen hazaértünk.
Köszönöm a túrát, olyan helyekre is elvezetett ahol még nem jártam.

Még több fotó, katt a kis képre:
Kadarkút - Vóta - Bánya - Cseberki

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése