2016. október 12., szerda

Kárpátalja Ungvár - Munkács

4. nap.  10.12. Szerda   
 Utazás  Munkácsra. Zrínyi Ilona vára Kárpátalja legnevezetesebb legszebb történelmi műemléke. Következik a  Csernek hegyi kolostor és templom, ortodox búcsújáró hely. Kárpátalja legrégebbi műemlékei közé tartozik. Innen Kárpátalja legnagyobb városába, Ungvárra utazunk. Az Ung folyó kanyarulata felett, mintegy 25 – 30 méter magasságban található az Ungvári vár. Tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene található. Ezután a belvárossal ismerkedünk. Visszautazás Benére.


Ungvár-vára

Az ungvári vár vagy Drugeth-vár Ungvár nevezetessége, Kárpátalja egyik leghíresebb műemléke. Első írásos említése a Gesta Hungarorumban található, keletkezéséről azonban több elmélet is létezik.
Ungvár szívében foglal helyet, a vulkanikus eredetű Várhegyen. Egy várkastéllyá átalakított belső várból és az azt övező parkból áll, melyet négy fülesbástyával és egy háromszögletű bástyával megerősített védőfal vesz körül. Teljes területe 8,5 hektár, ebből 6 hektár a várkert.
Ma a várkastélyban a Kárpátaljai Honismereti Múzeum és Képtár, valamint ideiglenes kiállítások találhatóak. A várparkban helyeztek el két 19. századi öntöttvas szobrot: a Héraklész a lernai hidrávalt és a Pihenő Hermészt, valamint azt a turulszobrot, mely korábban a tiszaújlaki Rákóczi-emlékművön állt, amíg a szovjet hatalom le nem rombolta azt.
A trianoni békeszerződést követően Kárpátalja, így az ungvári vár is Csehszlovákiához került. A csehszlovák hatóságok hátrányos megkülönböztetésben részesítették a görög katolikus egyházat az ortodoxszal szemben, majd a második világháború utáni szovjet hatalom egyenesen megszüntette előbbit. 1944-ben a bevonuló szovjet csapatok megszállták a várban székelő hittudományi főiskolát, a kispapokat bizonytalan időre hazaküldték.
Romzsa Tódor püspök többszöri próbálkozással elérte, hogy a vár egyik szárnyát mégis csak igénybe vehessék. Azonban a szovjet vezetésnek az volt a célja, hogy a görög katolikusokat kivonja a római pápa fennhatósága alól, s a moszkvai pátriárkának rendelje alá őket.
Az Ukrajnai Kommunista Párt 1946. november 29-én titkos határozatot hozott a hittudományi főiskola bezárásáról, az Unió melegágyának titulálva azt. 1949-ben pedig a szovjet hatóságok teljes egészében felszámolták a görög katolikus egyházat, beolvasztva azt az ortodoxba, a görög katolikust tiltott vallássá nyilvánítva.
Ötven éven át illegálisan, katakomba-egyházként működött a görög katolikus hitközség. 1989-ben legalizálták, ám ungvári épületeit nem kapta vissza.
A Szovjetunióhoz történő csatolás után a várban létrehozták a Kárpátaljai Honismereti Múzeumot és Képtárat. A 60-as években hozzá láttak a vár restaurálásához, helyreállították a várkaput, a délnyugati homlokzatot, néhány ajtó- és ablakkeretet, új hidat építettek a várárok felett.

A vár részletes története itt olvasható.

Ungvár skanzen:
Az ungvári szabadtéri néprajzi múzeum létesítéséhez a 50-es évek végén - a 60-as évek elején láttak hozzá. Szakértők járták be Kárpátalja falvait, felmérték, milyen épületeket érdemes lebontani, Ungvárra szállítani és ott eredeti formájukban újra felépíteni. Az előkészítő munkák közel egy évtizeden át tartottak. A skanzent végül is 1970-ben nyitották meg, a következő években azonban folyamatosan új épületekkel bővítették.
El kell ismerni, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum létrehozásával megbízott szakértői bizottság gondos, szakszerű és alapos munkát végzett, Kárpátalja legérdekesebb, legeredetibb faépítészeti remekeit választotta ki áttelepítés céljára.
Az épületek elhelyezésénél figyelembe vette a népi szokásokat, a templomokat például a legmagasabb helyen állították helyre, úgy, ahogy ez falvainkban szokásos.
A szabadtéri néprajzi múzeum nemcsak a népi építészet remekeit mutatja be, összegyűjtötték és kiállították az adott tájegységre jellemző gazdasági és háztartási berendezéseket, tárgyakat is.
Bejárva a szabadtéri néprajzi múzeum utcáit, portáit, úgy érezzük, mintha kirándulást tennénk Kárpátalja legszebb, legjellegzetesebb falvaiba, módunk van megismerkedni azzal, hogyan, milyen körülmények között éltek elődeink.

Munkács-vára


A munkácsi vár (ukránul: Замок Паланок, átírással Zamok Palanok, vagyis Palánkai vár)[2] Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
A vár nagy jelentőséggel bírt a Habsburg-ellenes mozgalmak korában. Zrínyi Ilona vezetése alatt, az 1685–1688 közötti években hősiesen ellenálló várőrség utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején.
A Habsburg uralom alá került várat 1787-től fogházzá, majd börtönné alakították át, ahol sok neves forradalmár raboskodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején ismét a szabadság vára volt, utolsók között tette le a fegyvert 1849-ben. 1855–1896 között ismét börtönként használták.

Ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. A vár jelenleg műemlék, benne múzeummal. Részletesen itt olvashatsz róla.

A tervezett programot ezen a napon is sikerült megvalósítani és ebben az eső sem zavart bennünket.  Hazafelé egy bevásárló központnál bőségesen volt időnk a szuvenyír készletek beszerzésére.

Az első nap történései.
A második nap történései.
A harmadik nap történései.

Még több fotó, katt a kis képre:
Kárpátalja
Ungvár - Munkács

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése