2015. október 25., vasárnap

Mecseki Zöldtúra (Óbánya - Kisújbánya - Mecseknádasd)

Minden túramozgalomnak a végére lehet egyszer érni ha kitartóan és módszeresen rójuk a kilométereket. Mi is így jártunk ezen gyönyörű őszi napon, befejeztük a Mecseki Zöldtúrát. Ezúttal is körtúrásítottam az útvonalat, hiszen a közelben annyi gyönyörűség található, hogy egyszerűen hiba lett volna ha kihagyjuk. Kora reggel 8-an indultunk autóval a túrára.
A Zöld túra végpontján a reggeli napsütésben megnéztük a szép Mecseknádasdi Árpádkori templomot amit most jól lehetett fotózni és természetesen a régi sváb temető sem maradt ki a látnivalókból.
 
Gyalogtúránkat Óbányán indítottuk, a falu előtt 700 Ft/nap a parkolási díj.
A kéktúra útvonalán pontosabban a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán indultunk el felfelé a hegyen, hogy elérjük előző szakaszunk végét és visszafelé a zöld jelzésen jövünk le. 
Az Óbányai kocsmában nyalókát adtak igazolásként. A kis falun átsétálva a szemből csobogó patakocskát követtük, enyhén emelkedő útvonalon. 
Nagyon szép ez a völgy a sziklás patakkal, és az ősz színeivel. A pisztrángos tavakat erős kerítés, és villanypásztor  védi. 
Hamarosan megérkeztünk a hazai természetjárás egyik fontos  helyszínére a jelenleg Dr. Pataki József kulcsosház néven ismert egykori turistaházhoz. 
Kevesen tudják, hogy ez az épület volt a szülőhelye 1988-ban a jelenleg is erre vezető túramozgalomnak. Rockenbauer Pál halála után a már elkészült második filmje volt az alapja a jelenlegi RP-DDK útvonalnak. Ebben a turistaházban ültek össze egy szép hétvégén a már létező DDK kezelői Somogy-Tolna-Baranya megyék természetjáró vezetői és az új szakaszt képviselő Vas És Zala megyei természetbarátok. A döntés gyors és egyértelmű volt Rockenbauer Pálról kell elnevezni az új kéktúra útvonalat mely Irottkőnél csatlakozik az OKT-hez. Ne feledjük ez a döntés a múltszázadban még abban az időben született, amikor kizárt dolog volt az egykori Jugoszláv határ mentén túraútvonalat kijelölni. Emiatt aztán az RP-DDK útvonala nem azonos  a még egymillió lépés című filmben bemutatott útvonallal hanem attól lényegesen É-ra vezet. Az útvonal avatása 1989-ben történt meg. Turista létem egyik talán legfontosabb momentuma volt, hogy itt lehettem azon a hétvégén és részese lehettem ennek a turistaútnak a létrehozásában.
Volt még egy oka annak, hogy ezen a napon pont erre jöttünk. 3 évvel ezelőtt, 2012-ben  napra pontosan ezen a napon fejeztem be az OKT -t. Akkor megfogadtam, hogy amennyire lehetőségem és egészségem engedi ezen a számomra szintén fontos napon valahol kéktúrázással gondolok vissza erre a napra.  Ez évben ismét sikerült! 
A Kisújbánya - Óbánya közötti völgyben vezető turistaút a K-i Mecsek kétségkívül legszebb része, a bővizű patak vígan csobogott a sziklákon, nagyon szép természetes kis vízesést, mésztufa lépcsőt, láthattunk a mederben.
A turistaút egyes szakaszokon a mederben vezet, de könnyedén és száraz lábbal tudtunk haladni mindenhol, A Csepegő szikla és a Ferde vízesés a legszebb sziklaképződmények a patakmederben.
A Bodzás-forrás nagyon bőven ontotta a friss vizet a csövön és a környező sziklahasadékokban is. Szinte észre sem vettük, hogy egyfolytában felfelé megyünk olyan szép ez a völgy.
Kisújbányán megpihentünk, a régi kulcsosház falán a dobozban volt nyalóka is így a kéktúrázó túratársunk is tudott igazolást szerezni füzetébe. 
Megnéztük a szép kis kápolnát majd a kék jelzéstől elköszönve a sárgán felmentünk a Cigány-hegyi kilátóhoz ahol összeértünk a korábbi túra útvonalunkkal. 
A nosztalgikus és látványtúrázás után ideje volt már felkeresnünk a zöld sáv jelzésünket is, hiszen végül is ezért jöttünk. Egy szép napsütötte réten fordultunk rá a zöld jelzés irányára. Az út menti bokrok között  mozgást észleltünk valami sötétbarna élőlény mozgott ott ami akár egy 'barnamaci' is lehetett volna mérete alapján, de közelebbről inkább bocinak néztük.
Később megkerült a rokonság is akiktől elkalandoztak.  Egy régi sváb temető is található itt az út mellett, több száz éves és a mai napig is gondozott sírokkal talán Kisújbányához tartozhatott. 
Beérve az erdőbe aztán kerestem egy sáros utat ami bár jelzetlen volt, elvezetett bennünket a zöld sávra. Az Óbányai völgy D-i oldalán a gerincen kanyarog a zöld sáv jelzés. A jelzések jók, az út is jól járható annyira , hogy más túrázókkal is találkoztunk ezen a szakaszon is. 
Turistautak kereszteződésében található a Szamár-pihenő, itt megpihentünk és találgattuk, hogy honnan is ez a név? Egyelőre még nem sikerült kinyomozni. 
Edit gombászkodott az erdőben, Éva feltöltődött a szép öreg fák ölelgetésével mi többiek pedig 'csak' túráztunk tovább a napsütéses őszi erdőben. 
Tovább kanyargó zöld jelzésünk újabb pihenőhelye az Ötös úti kunyhónál volt. A kis házikó a vadászok kezelésében van, körülötte szép pihenőhely van kialakítva. 
Egy  erdei siklóval is találkoztunk, aki az út közepén pihent éppen, jó, hogy nem léptünk rá. 
Az enyhén lejtős zöld sávunk egyszer csak egy mély bevágást keresztezett ami nem más mint a Réka-vár külső sánca volt. Lementünk, felmentünk és megállapítottuk, hogy biztos ami biztos van egy másik sáncárok is tehát már annak idején is fontos volt a biztonság.
A nagy területű várból sajnos nem sok maradt egy kis falmaradványt azért sikerült fotózni. A vár történetének fontos személyisége volt Skóciai Szent Margit.
 
Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward - István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit. Egykori írások Terra Brittannorumnak, a brittek földjének feltételezték a területet, amelynek Réka-vár volt a központja.   
  
A vár K-i végén meredek domboldalon ereszkedik le a zöld sáv az alatta vezető országútra,most is csúszott helyenként, esős időben pedig sokkal problémásabb lehet.  Skóciai Szent Margit keresztje előtt kényelmes pihenőhely található az út másik oldalán, a túrazáró csoportképet itt készítettük el,majd vissza gyalogoltunk Óbányára az autókért.
A zöldtúra 10. igazolóhelye Mecseknádasd, mivel jobb helyet nem tudtunk elmentünk a túrázók által ismert Schlossberg Sörözőbe de 'kizárólag' csak azért, hogy a DDP helyi nyalókáját megszerezzük és ezzel teljes legyen a zöldtúra igazoló lapunk.
 
Köszönöm, hogy velem tartottatok.


A korábbi zöldtúrákról itt olvashatsz:

1. Árpádtető - Vasas

Még több fotó, katt a kis képre:
Mecseki Zöldtúra (Óbánya - Kisújbánya - Mecseknádasd)

7 megjegyzés:

  1. Gratulálunk az újabb mozgalom teljesítésedhez és további erőt,egészséget kívánunk,hogy minél több útvonalat tudj bejárni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, igyekszem. A következő 'kis' mozgalom az Olajos Körút lesz.
      http://www.turabazis.hu/turamozgalom_ismerteto_29

      Törlés
    2. Az jó,már én is nézegettem,de annyi mozgalom van már nyitva,hogy előbb ezeket kéne befejeznünk.

      Törlés
  2. Nagyon jó olvasmány! Hiányzik a Mecsek és az Éger-völgy és bár sokat jártam arra (többnyire csak bóklászva amerre a lábam vitt) mégis meglep, hogy vannak amikkel nem találkoztam vagy nem figyeltem fel rájuk. Mint például a víznyelők. Annyi kérdésem lenne, hogy a Babás szerkövek felől kibukkantam egy nagy vörös sziklafal mellet aminek a közelében egy széles földút mellett egy egy rom volt, illetve az mellett egy esőbeálló. Az a Pálos kolostor lehetett? Sajnos nem néztem meg közelebbről és bár a képeken úgy látszik, hogy a Kolostor lejtőn van, a fenti részéről sosem láttam képet. Meg a Sárkány szurdokról, hogy az nem az Orfű Abaliget útelágazásnál van? Egyszer a kéken rossz felé fordultam egy cseppkőbarlangnál és egy egyre mélyülő szakadékban találtam magam ahol helyenként akár körülbelül húsz méter magas sziklafalak is voltak és egy nagy részen lépcsőzetesen süllyedt tehát ugrálnom kellett másfél két métereket, aztán volt egy rész ahol egy kicsit elsekélyesedett és ahol fától-fáig kapaszkodva fel tudtam ugrálni és az Orfűi műúton találtam magam az Abaligeti elágazás közelében.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az Égervölgy - Orfű közötti túrán tulajdonképpen kereszteztük a Jakab-hegyet a Pálos kolostorról itt sok képet találsz: http://hevesiz53.blogspot.hu/2015/04/mecseki-zoldtura-eger-volgy-orfu.html

      Törlés
    2. A Sárkány-forrás a Sárkány -szakadékban található, a felső vége közel van az elágazáshoz, viszont alulról lehet 'kényelmesebben' bemenni. Ezt is ugyanabban a túrában néztük meg mint a Pálosokat. Térképen itt van: http://osm.org/go/0KHp0LZ0s-?m=

      Törlés
    3. Köszönöm! Igazából ahhoz a bejegyzéshez akartam írni, csak egyszerre volt nyitva az összes Zöldtúrás bejegyzés és véletlenül ehhez írtam.
      Közben megnéztem a térképen is és valószínűleg a szerkövektől a K+ jelzésen indultam el érintve a Sasfészket majd egy kis átvágással jutottam ki a Pálos kolostorhoz. Amit esőbeállónak illetve pihenőnek néztem az valószínűleg a kilátó lehetett. Ezután egy széles úton tartottam vissza az Éger-völgyi tó felé.
      A szakadékból ahová tévedtem nagyjából ez után a barlang (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/2200/a_7_torpe_banyaja/megtalalasok/) után kicsivel jöttem ki és valószínűleg a Szúadó barlangnál tértem rossz irányba. Az egyetlen támpont amire még emlékszem, hogy átmentem a műút hídja alatt.
      Ha belegondolok ez 2009-ben volt még. És azóta biztos sokminden változhatott. De meg érdekes így végiggondolni. Hogyha az ember tájékozódás nélkül megy. (legfeljebb csak egy éger-völgy 40-es vaktérkép volt nálam) akkor milyen csalóka tud lenni az erdő.

      Törlés