2013. január 26., szombat

Téli Déli Part 2013

Táv: 16.8 km.
Szint: 180 m.

Megvolt a kupa-nyitány Somogyban is. A kellemesen száraz, hideg idő  közel 200 túrázót vonzott Balatonlellére, ahol 15-30-60 km-es távokból lehetett választani. 8 fős kis csapatunk két autóval érkezett, ketten a 30-as távot választották, 6-an a rövidet. Nekem  hosszú idő után ez volt az első túrám így a kényelmes távot választottam. A kaposvári egyesületek nagy létszámmal voltak jelen, a Meteoros csapattal túráztam, de találkoztam a Zöldpontos és TTSE-s túratársakkal is.
A Rudi – Tanyán gyorsan ment a nevezés  majd Balatonlelle utcáival ismerkedtünk, Ny-felé haladva. A sárga sáv jelzést elérve a Kis-hegy volt a célpontunk ahol a szép műemlék kápolna közelében volt az első ellenőrzőpont. 







Kishegyi kápolna
A kishegyen áll a barokk stílusú, kishegyi Szt. Donát kápolna; melyet báró Majthényi György emeltetett. A kápolna harangját 1784. október. 11-én a Balatonlellei két haranggal együtt szentelték. A szentelést Marcaliban Bíró Márton püspök végezte. A Kishegy 1815-ben Gróf Széchenyi Ferenc birtokába került, így a kápolna is, az oltáron mind a mai napig látható a Széchenyi címer. A kápolnában évente egyszer Szt. Donát napján van szentmise.

Ettünk, ittunk, szusszantunk egy kicsit majd  innen már K-i irányba indultunk tovább az Irma-pusztai tavak felé. Nem irigyeltem az ide telepített pontőrt , szemmel láthatóan nem volt melege. 
 
Az igazoló pecsét beszerzése után ismét É-ra fordultunk, keresztezve az autópályát  gyorsan visszaértünk Balatonlelle határába, ahol  szerencsére még mindig fagyos kemény volt a hó a réten, olyannyira , hogy az én mázsámmal is el tudtam menni a keményre fagyott tetején.  







Irma-pusztai halastórendszer
Az irmapusztai tavak a Balatoni Halászati Rt. halastavai, közülük egy azonban '94-ben a halászok és horgászok közötti barátság szimbólikus jeleként horgászati státust kapott. Azóta - a víz kezelői jogára alakult - horgászegyesület évről évre bérli, s az eltelt  évek alatt kíváló horgászvízzé fejlesztette a néhai halastavat.
Valamikor a Balaton öntésterülete volt, igazi berek, tőzeges altalajjal. A tőzeg nyomai ma is megfigyelhetőek, hiszen a feneket ún. tőzegkorpa borítja, melyet részben a halak már "feldolgoztak", részben az önmagától felaprózódó elpusztult növényzet hoz létre.
Hínár nincs, akadó is kevés. A nádas azonban kiterjedt, vastag, szinte teljes kerületén uralja a partot. Mélysége a legtöbb helyen, mint egy halastóé: egy, másfél méter körüli. Mélyebb részek: a csónakkikötő előtti (kb. 50 méterre) gödör (egy régen lepusztult tőzegsziget nyoma), és gát előtt húzódó hosszú árok: a valamikori halágy (a gát előtt 5-8 méterre) húzódik. A víz állandóan mozgásban van a folyamatos vízutánpótlásnak köszönhetően.

A Célban szép kitűzőt és Oklevelet kaptunk a teljesítésről, melynek grafikai megoldása tetszett, igaz mi nem érintettük a Rád-pusztai templomromot.  Ez a túra volt a 2013-ban beindított Somogy megye teljesítménytúrázója  és az immár negyedik alkalommal meghirdetett Észak Somogy teljesítménytúrázója  kupa sorozat nyitó túrája is, így ezekhez a mozgalmakhoz is megkaptuk az igazoló pecséteket.
 
A hivatalos dolgok lerendezése után a kerthelyiségben várt bennünket a forró gulyás, forralt bor és tea , mindegyik nagyon jólesett finom volt.  A túrán már hagyomány, hogy a kerítés is kolbászból van azaz lehetőség volt házi szalámi vásárlásra is, mivel tavaly is finom volt most is éltem a lehetőséggel.


Köszönjük a rendezést az ENTE csapatának , minden rendben ment,  az időjárást sikerült nagyon jól ’lerendezni’, hiszen a kellemesen ropogó, havas terepen  jól lehetett túrázni, sár nem volt , minden kőkeményre fagyott de napközben a hideg sem volt jelentős.


Még több fotó: katt a képre.
Téli Déli Part

2013. január 5., szombat

Három királyok túra 2013

A VII. alkalommal megszervezett túra ismét rekordokat döntött. Az is lehet, hogy ezzel megvolt Somogyban, 2013-ban a legtöbb embert megmozgató gyalogtúra? Az előző napok időjárása nem volt igazán kedvező ezért csak 560 ember regisztrált a kaposfüredi iskolában.


A sáros terep miatt a szervezők módosították az útvonalat így egy rövidebb de járhatóbb terepen tölthettük ezt a kora tavasziasan meleg és szeles délelőttöt az ébredező Deseda közelében.

 
A nevezési díj egy tábla csoki volt amit a rendezők jótékonysági célra fordítanak, cserébe rögtön kaptunk egy a rendezvény emblémájával feliratozott bögrét nehogy a forraltbornál gondban. legyünk. A füredi szőlőhegyen 11 gazda várt bennünket így senki nem maradt szomjas vagy éhes.
Az egyesületünkből sokan eljöttek, de összetartás hiányában a nagy tömegben több kisebb nagyobb csoportra szakadt a társaság.
 
A túrához csatlakozó autóbuszok tágasabb mérettel közlekedtek , így az utazási lehetőség is kedvező volt.
Köszönjük a szervezést a METEOT TTE, a ‘Szeretem Kaposvárt” Alapítvány, a Kaposfüredi részönkormányzat tagjainak és a gazdáknak akik saját termésükkel támogatták a rendezvényt. Kellemes, jó hangulatú túra volt és lesz jövőre is.
 
Kaposfüred rövid története:
 
Kaposvártól 6 km-re északra, a Balaton felé vezető út mentén hosszan elhelyezkedő egykori község, egy domb hátán épült fel. A település élete, történelme elválaszthatatlanul összefonódott Kaposvár történelmével. Először 1192 - ben említik akkor, amikor III. Béla oklevélben jelölte ki Kaposvár határát. A somogyvári apátsághoz tartozó birtokon valószínűleg már az ezt megelőző években voltak jobbágyházak. Ez a település nem a mai Kaposfüred helyén volt, hanem valószínűleg a mai szőlőhegy közelében. 1390-ben Fired, majd 1439-ben Fyred alakban említik a különböző írásos források. A 30-40 portából álló települést sűrű erdő vette körül. A feljegyzések szerint templommal, kocsmával rendelkező falu, lakóinak száma folyamatosan gyarapodott. A zömmel jobbágyok által lakott település, és a körülötte lévő birtok a XI. század első felében többször cserélt gazdát. Az egyik leghíresebb földbirtokos Török Bálint volt. Kaposvár városának törökök általi elfoglalása - 1555 - súlyosan érintette Kaposfüredet is. A lakosság egy része a környező erdőkbe menekült. Valószínűleg a falu lakói úgy nevezet kétlaki életet éltek a török megszállás alatt. A törökök közeledtekor állataikkal együtt behúzódtak az erdőbe és addig maradtak ott, amíg a veszély el nem múlt. A törökök elvonulása után visszamentek a házaikba és művelték tovább földjeiket. Ennek ellenére sokan a portyázó török csapatoknak estek áldozatul. A több mint 130 éves török uralom idején a falu a templommal együtt elpusztult. A törökök kiűzése - 1686 - után hét családot írtak össze a császári megbízottak. A Vörös, Tóth, Kelemen, Bátor, Kiss családok leszármazottai ma is a faluban élnek. 1712-től találkozunk a Nagy,  Bíró, Bor és Ambrus nevekkel. Az Egerszegi, Koletár és Miklós családok a 19. század elején költöztek a településre. A 18. században a településen iskolát és egy fazsindelyes templomot építenek. Az egyház ezekben az évtizedekben a falu életében nagyon fontos szervező erő volt. A kaposvári plébániához tartozó település lakói nagy gondot fordítottak a vallási élet fenntartására. A Rákóczi szabadságharc alatt a település többször vált a kuruc és labanc csapatok összeütközésének színterévé. 1848 szeptemberében a Jellasics csapatához tartozó Rooth generális katonái sarcolták meg a falut. 

 
Jelentős változást hozott Kaposfüred életében - 1872 - a Kaposvár-Zákány közötti vasút megépítése. Az addig elzárt település egy csapásra bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. A Jutai út és a vasút kereszteződésénél állomásépület, majd az út mentén, közel a vasúthoz lakóházak épültek. A 20. század két nagy háborújában sok füredi áldozta életét. Emléküket a templomkertben emlékmű és emléktábla örökítette meg.
1944. december 2-án a falu harc nélkül került a szovjet csapatok kezére.
1954 - ben kultúrház és tanítói lakás épült. Felújításra került az iskola. Pezsgő kulturális élet indult el a községben. A község önállóságát elvesztő falu történelmének új fejezete kezdődött meg akkor, amikor 1970-ben Kaposvár egyik városrésze lett. Ettől az időtől kezdődően egyre többen költöztek a kaposfüredi városrészbe Kaposvárról és a környező településekről.
 
Forrás: Puskás  Béla
 
A füredi meteorit története:
 
 1995. május 7-én hajnalban 2,2 kg-os meteorit csapódott be Kaposfüreden. Ez egyike azon két dokumentált vasmeteoritnak, amely hazánk területére hullott.
 
Török Marcell kaposszerdahelyi plébános – aki aznap egyébként is korán akart felkelni kaposfüredi otthonában –, valamilyen erős fényességre riadt fel, és szobájának ajtaját kinyitva azt látta, hogy északkelet felől egy fényes tárgy csóvát húzva suhan, és tőle 7–8 méterre becsapódik. A fénycsóvát húzó tárgy meleg légáramlást is keltett. Órájára nézve látta, hogy hajnali 3 óra van. Akkor dúlt a boszniai háború, ezért arra gondolt, hogy valamilyen lövedék vágódott be, ezért gyorsan becsukta az ajtót, és lefeküdt aludni.
Két órával később felkelt, és megnézte a becsapódott tárgyat. Egy 1,5 m átmérőjű, 1,1 m mély hosszúkás gödörre (kráterre) bukkant, amelynek tengelye és a kidobott föld kb. nyugat felé irányult.
A korabeli sajtó alig foglalkozott az esettel, és bár a szegedi Acta Minerologica-Petrographica szakfolyóirat 36. kötetében (1997) Kubovics Imre,  Bérczi Szaniszló és munkatársaik leírták a meteoritot, a legutóbbi időkig nem ment be a csillagászati köztudatba a kaposfüredi meteorithullás. Marcell atya számára óriási élmény volt a rendkívüli jelenség, melynek helyén 2006. augusztus 15-én avatta fel a Szűz Mária Efezusi Háza elnevezésű épületet.
Szívélyes, közvetlen, lelkes személyiség, aki szívesen fogad érdeklődőket.
Forrás: MCSE
 
 Szent Őrangyalok Rk. templom
 
 A település központjában áll a 2011 évben szépen felújított templom. A jelenlegi formájában 1932-ben épült dr. Hoss József apátplébános támogatásával.

 
Helyi védett épület. A jelenlegi templomkert és környéke volt a század elejéig a település temetője. Napjainkban egy szépen faragott kopjafa, az I. Vh. hőseinek emlékműve és Vörös Péter és neje Nagy Borbála által 1906-ban állíttatott feszület díszíti.
Kaposfüred jelenlegi plébánosa Dr. Fábry Kornél, indulás előtt megáldotta a túrázókat.

Még több fotó, katt a képre!
Három királyok túra