2012. szeptember 27., csütörtök

OKT Sámsonháza - Szentkút - Mátraverebély

Táv: 14 km Szint: 550 m ( sok kitérővel)


Második túranapom az OKT-ból csak egy viszonylag rövid szakaszt tartalmazott de én a távot és a szintet is megdupláztam hiszen megpróbáltam felkeresni minden lehetséges látnivalót ezen a szakaszon, melyek kis kitérőkkel elérhetők. Ha már az ember 300 km-re elmegy a lakhelyétől igénytelenség lenne ha ezeket a látnivalókat kihagyom.



Reggel kissé vissza kanyarodva az előző napi utamra a kék rom jelzésre tértem le amely felvezet Fehérkő (Fejérkő, Sámson-vár) romjaihoz. A jelzések jók az út jól járható, kb. 30 perc alatt fel is értem és a szép romok között jó volt a reggeli napfelkeltét nézni a környező hegyek felett. Már lefelé indultam amikor egy helybéli erdésszel, (vadásszal) is találkoztam akivel megbeszéltük a térség szarvas állományának helyzetét és kiértékeltük az éjszaka is jól hallható szarvasbőgés eredetét.
Lefelé a Szálláska-völgy falu felőli végén csatlakoztam vissza a kék jelzésre és kb. egy órás túrával viszonylag sík terepen jutottam el a gerinc alá mely mögött már Mátraverebély-Szenkút rejtőzött.
Útközben egy szépen csordogáló egyszerű kivitelű forrással is találkoztam, nagy ritkaság ez egy ilyen aszályos időszakban, vize friss, hideg és jó ízű volt.
 
A hegyre felkapaszkodva a kék négyzet jelzésre tértem rá melyen leereszkedve a Szentkút zarándokhely parkolójába érkezünk. Egy autóbusz idős emberekkel telve éppen akkor érkezett , picit gyorsítva sikerült megelőzni őket így a templom környezetében még viszonylag zavartalanul fényképezgettem.

A természetjáróknak természetesen Mátraverebély-Szentkút nem csak ezt a kétségkívül igényes szakrális zarándokhelyet jelenti. Az igazi látnivalókért még érdemes és kell is egy kicsit fáradni, pld. a források völgyében legalább a Mária-forrásig, mely most is bőven adta a hegy levét, és a völgy oldalágában található Szent László-forrás sziklás szurdokába is betérnek az igényesebbek. Nagyon szép és látványos rész ez érdemes megnézni.

Visszatérve a “szabadtéri templom” elé egy nagyobbat pihentem hiszen újabb kapaszkodás következett ezúttal a remete barlangokhoz. Ezek a sziklába vésett remete lakok nagyon látványosak, kicsit fárasztó a felkapaszkodás, de csak 500 m a távolság kb. 70 m szintemelkedéssel. Érdemes volt felmászni!

Ismét visszaereszkedve a völgybe a remete barlangokkal szembeni hegyoldalon lehet vissza jutni a kék jelzésre, mivel én Mátraverebély falu felé indultam így a viola színű Mária-út jelzést követtem, az elején a kékkel együtt halad majd a Tari-kereszt közelében éri el az OKT kék sáv jelzését. Itt el lehet dönteni, hogy a kék sávon vagy a vele szinte párhuzamosan haladó viola színű Mária-úton akarunk e megérkezni Mátraverebélyre. Én ez utóbbit választottam, és nem is csalódtam, az út nagyon sűrűn és jól jelzett, láthatóan a közelmúltban kitisztított, nagyrészt erdei szekérút a település közeli részein pedig jól járható gyalogút.

Mátraverebély kétségtelenül nagy értéke a román-kori műemlék templom, itt érjük el a település utcáit. Ha az utcán balra fordulva haladunk a központ felé akkor részben érintjük azt a településrészt amit tulajdonképpen kikerültünk, 4-5 kutya szabadon sétált de teljesen békésen jól szocializálódva viselkedtek és még egy hangos ugatás sem volt. A helyi lakosok köszöntek, természetesen én is, többnyire előre. Ha valaki teljesen ki szeretné kerülni ezt a részt akkor a templomnál jobbra fordulva menjen le a temető alatt egy gyalogúton a 21-es országútra és azon is beérkezhet kis kerülővel a központba.

Én az első variációt választottam mivel így volt esélyem elérni egy korábbi vonatot, semmi gondom nem volt, a kocsma ahol korábban pecsételtem most – hétköznap délben - zárva volt. A vasúti átjáróban a gumi pecsétet megint tönkretették, de a fém pecsét üzemelt ennek a lenyomatával be is fejeztem a túrát és vonatra szállva kényelmesen hazautaztam.

Nagyon tetszett ez a szakasz bár kétségtelenül szintekben gazdag fél nap volt de a sok látnivaló miatt ennek így kellett lennie.

Még több fotó:
OKT Sámsonháza - Mátraverebély (kitérőkkel)

2012. szeptember 26., szerda

OKT Bableves csárda - Sámsonháza

Túra táv:18 km  Szint:500 m

Kétnapos cserháti túrám hajnali 4-es ébresztővel indult majd Budapestre vonatoztam, ahol már várt rám túratársam István aki 5-ször teljesítette már az OKT-t és a hatodikból is van már néhány száz kilométere. Pásztóig autóval mentünk itt egy rövid városnézésre is volt időnk, majd autóbusszal jutottunk el a Bableves-csárdához ahol a gyaloglást elkezdtük.
 
Az adminisztrációval itt semmi probléma nincs, gyorsan pecsételtünk majd egy rövid országúti szakasz után megcéloztuk a Tepke csúcsot. Az út emelkedik de nem kellemetlenül meredek, szép és jól járható úton lehet eljutni a kilátóhoz, itt elfogyasztottuk a Csúcs-csokit , kiláttunk a kilátóból, megkerestük a geoládát majd enyhe hullámvasutazásba kezdtünk sorban érintve a Purga, Macska-hegy, Nagy Kő-tető, Köves-bérc csúcsait, majd a Garábi-nyeregbe ereszkedtünk le.
 
Ezután volt még egy húzós emelkedő a Sátoros-hegy oldalában és egyszer csak felbukkant előttünk a leírásokból már ismert templom torony hegye. Alattunk valahol a völgyben volt még Nagybárkány, szemben előttünk Sámsonháza felett Fejérkő-vár falainak maradványai is jól látszottak.
 
A településre leereszkedve kb. egy km-es kitérőt kell tenni az OKT pecsételőhelyig, majd még egy dombháton átkelve gyorsan megérkezünk Sámsonháza szélére. A régi kőbánya előtt néhány száz méterrel érjük el az országutat. Itt egy nagyon szép tanösvény és geológiai bemutató hely van kialakítva, sokáig elnézelődtem, fényképeztem, bejelentkeztem a szállásadómnál és tovább sétáltam a település központja felé.
 
Elhagyva a kék rom jelzést Marika a kedves fiatal hölgy már várt rám, odaadta a kulcsot és útba igazított, hogy hol található a Szlovák Tájház ahol az önkormányzat turistaszállást is kialakított. Ez nem hotel, nem panzió hanem egy tiszta és egy éjszakára bőven kényelmes turistaszállás. Az a lakrész amit megkaptam egy 6 ágyas szobát egy 2 ágyas előteret, kis étkező sarkot és tiszta és jól használható mosdó, wc, tusolót tartalmaz. teltház azaz 8 fő esetén egy kis türelemmel ez elég lehet! Mire lepakoltam elhelyezkedtem Marika meghozta a vacsorámat is ami nagyon finom és bőséges volt, köszönöm. Az étkeztetés nem része a hivatalos szolgáltatásnak de előzetes egyeztetéssel megoldható!
 
A háznál állandó személyzet nincs, váratlanul beesni nem lehet! A helyi kocsma kb. 200 m-re található itt a vacsora utáni sört is be tudtam szerezni, este 8-ig van nyitva. Megfürödve, jóllakottan kiültem a tornácra és jót beszélgettem az estében egy helyi úrral aki az ott parkoló útépítő gépeket őrizte. Ez az egykor közel 1000 fős szlovák falu mára már csak kb. 300 lelket számlál. Többségében ma is szlovákok lakják, de sajnos itt is megkezdődött azon nem szívesen látott lakosok betelepülése amely lassan egész országunkra érvényes. Beszélgetésünk során megismerhettem a falu szebb időket látott múltját, a jelenlegi lakosság kilátástalan helyzetét majd egy nagyon jót aludtam.
 
Álmomat Füles az elölről palotapincsi, hátulról tacskó kiskutya őrizte, nagyon barátságos volt és nagyon segítőkész a vacsora maradékainak eltüntetésében és a mosogatásban. Szép túranap volt igazi cserháti hegyvidéken több 500-as csúcsot érintve. Túratársam Nagybárkányból autóbusszal visszament Pásztóra és saját ágyában tölthette az éjszakát. Köszönöm, hogy csatlakozhattam!
 
Még több fotó:
 

2012. szeptember 22., szombat

Balaton körtúra 6.

Tihany - Örvényes
Táv: 14 km Szint 300 m

A hét elején megkezdett Tihany térségi gyaloglatot folytatva hajnalban ismét vonatra szálltam. Kihasználva az Autómentes Nap lehetőségét ingyen utazhattam, gyorsan átkompoltam magam és a Club Tihany felé indultam.
 
 
Az Újlaki-templomrom (GCUJTE) felől kezdtem a felkapaszkodást a hegyre a gejzírmezőhöz, és megszemléltem őket szépen sorban, ez a rész még az 5-ös szakasz igazolóhelye de logisztikailag így praktikusabb volt Tihany bejárása.
 
 
A sok szikla után leereszkedtem az Aranyházhoz ahol szokás szerint nagy volt a nyüzsgés de azért egy fotózás erejéig én is hozzáfértem.
 
 
Következett a Belső-tó és a szürke marhák. A tó a helyén volt a bocik nem annyira. Kis keresgélés után azért előkerültek de nem akartak velem közelképet csinálni így csak tisztes távolságból látszanak.

Tihany központját csak futólag érintve a Szélmarta-sziklákat is felkerestem ez nem igazolóhely de szép és nem hagyhattam ki ha már a közelben volt. Tihany É-i részén Aszófő alatt vezet tovább az út, itt az ajánlott jelzetlen szakaszt nem találtam, lehet, hogy nincs is.
 
A kerékpár útról letértem a Kövesdi-templomromhoz ez egy nagyon szép hely, bővizű kiépített forrás is van itt, az Almás-forrás, pihenőhellyel és geoládával, (GCKTAF). Tetszett nagyon!
 

Egy szántóföld szélén átvágtam a vasútállomás felé majd Örvényes irányába indultam.

Ez egy meglepően kedves és látványos pici település. A működő vízimalommal kezdtem, az ott lévő úr nem igazán segítőkész, a jegyet megvettem , majd érdeklődtem, hogy tud e pecsételni, határozott elutasítás volt a válasz. Azért megnéztem jól a helyet, kellemes turistacsalogató célpont bár a belső szerkezete az un. hengermalom messze nem a malomköves időket mutatja be.
 

A molnár egykori szobájában három darab pecsétet láttam az asztalon, megnéztem őket az egyik szabályos TKM pecsét a másik körpecsét Műemlék Vízimalom Örvényes felirattal a harmadikra nem volt időm ...miután ezt megemlítettem az úrnak aki ott volt közölte, hogy az a sajátja és nem használható. Látva csodálkozásomat próbáltam neki elmagyarázni, hogy a TKM talán mégsem a sajátja de nem volt rá fogadóképes. Kicsit nézelődtem tovább amikor közölte, hogy mégis hajlandó pecsételni , a körpecsétet be is gyűjtöttem a füzetbe, már a következő szakaszra is gondolva.
 

A malom tehát vegyes érzelmeket keltett, a mellette lévő műemlék híd és a Nepomuki Szent János szobor szép, a közelben lévő Tájház zárva van, az épület eladó. A templomuk is védett és egy szépen kivitelezett kút van előtte amely a Pán-forrás névre hallgat.
 

Időm volt így az Örvényesi-Séd mellett megkerestem a malom új geoládáját (GCORVM) is. Több mint 6 éve ezt még virtuális korában megtaláltam, így most már nem számított újabb találatnak, - el is felejtettem. Más látnivaló nincs a településen de ha mégis akkor majd legközelebb sorra kerül.

Leballagtam a vasútállomásra és a Balatont megkerülve Tapolcán keresztül kényelmesen haza vonatoztam. Ez egy nagyon szép és látnivalókban is bővelkedő szakasz volt, tetszett!
 
Még több fotó, katt a képre!
Balaton körtúra 6. Tihany-Örvényes

2012. szeptember 18., kedd

Balaton körtúra 5.

Balatonfüred - Tihany

Táv: 21 km Szint: 270 m ( a füzet szerint)

 
A Balaton körtúra 5. és 6. szakasza Tihany térségében vezet. Az ajánlott útvonal nekem nem praktikus mivel a komp felől érkezve nehéz becsatlakozni az útvonalba. Ezt a két szakaszt a kötelező érintőpontok figyelembevételével módosított útvonalon jártam végig, és így a közlekedés is praktikusan megoldható volt.

Az 5-ös szakaszt Balatonfüreden az ajánlott útvonalon indulva kezdtem, a vasútállomáson készségesen pecsételtek majd Ny-felé hagytam el a várost. Az út lassan de végig emelkedett , több fonódó jelzésen haladtam míg végül csak a piros sáv maradt meg. A szőlőhegyen szép kilátás volt a Balaton felé , és erdős kellemes sétautas terep is adódott. Az első fotós igazolóhely a Noszlopi-forrás térképemen nem szerepelt, de azért bíztam benne, hogy megtalálom. A szőlőhegy lassan elfogyott, erdei ösvényen ballagtam és még mindig egy domb tetején járva. A forrás pedig többnyire a völgyekben található. Jelzésem megvolt így mentem tovább, egyszer csak egy meredek , szakadék szerű völgy peremre értem, és kezdtem aggódni, hogy nem tudok lemenni de az ösvény egyet kanyarodott és elértem a mély völgybe levezető lépcsősor tetejét. Ezen mesterséges segítség nélkül itt lejutni nem lehetne, így is nehéz volt. A lépcsők nagy része mozog, volt ami hiányzott és minden lépést jól meggondolva tudtam csak ereszkedni, közben persze erősen a lábam alá nézve, mert hát a mélység számomra nem előnyös látvány. Szép lassan azért leereszkedtem egy nagyon szép völgybe, közvetlenül a kiépített forrás előtt.
 
 
Az aszályos idő miatt ez a forrás sem működött, illetve a környezetében volt egy kis szivárgás ami azért lejjebb már patakocskává duzzadt. A völgy sziklás patakmedre mellett nagyon szép de jelzetlen út vezetett D-felé. Gondoltam megnézem és érdemes volt. Ez egy nagyon szép szakasz, hamarosan egy esőbeállós, pados, asztalos, tűzrakó helyes pihenőhöz érkeztem majd kiértem az erdőből. A távolban már látszott Aszófő templomának csúcsa. Nagyon szép füves réten, őszi színeket mutató cserjék mentén haladtam. Kb. 1 km után a zöld sáv jelzésre értem ez pedig bevezetett Aszófőre. Itt a polgármesteri hivatalban pecsételtem, nagyon kedves volt a hölgy aki adta. Cserébe felmértem a hivataluk környékét, és néhány látnivalót. ami még nem volt a térképen, pld. ilyen az Árpád Vezér kút.

A kerékpár úton Tihany felé indultam tovább, a félsziget nyakánál letértem az Apáti-templomromhoz és ha már erre jártam tovább kanyarodtam Sajkod felé ahol már a 6-os szakasznak van egy igazoló helye. Ezzel a kitérővel azt is be tudtam gyűjteni.
 
 
A kerékpár úton felmentem Tihany központjába nézelődni egy kicsit, itt már kevesen beszélnek magyarul úgy tűnt, hogy a kínai és a német nyelv az inkább használatos. Az apátság 1000.-Ft os belépője nem túl vonzó így nem ott próbálkoztam a tihanyi pecsét beszerzésével.
 
 
A templom környéke út és támfal építés miatt le van zárva, és az egész főutca fel van túrva a központban. A bazárosok teljes erővel dolgoztak, legalábbis a kipakolást tekintve. Az idegenforgalmi irodában készségesen lepecsételték a füzetemet és máris indulhattam tovább. A vizem elfogyott és egy ismerős helyen próbáltam feltankolni de nem jártam sikerrel, aztán a boltban végül is kaptam 1/2 l-es ásványvizet 400 Ft-os áron, biztos azt gondolták külföldi vagyok.

Még egy emelkedő várt rám ezen a napon , az Akasztó-domb, az aljában a pihenőhelyen nagyon szép a kilátás a K-i medencére, érdemes itt elnézelődni egy kicsit mielőtt nekivágunk az emelkedőnek. Itt is nagyon szépen felújított jelzéseken lehet haladni az út is nagyon jól járható. A csúcson a szikláknál kell az igazoló fotót elkészíteni majd gyorsan leereszkedhetünk a Révhez vezető országútra. A Balaton annyira alacsony, hogy Tihanynál is kis szigetek jelentek meg, a part mellett a kacsák és hattyúk nagy örömére. Kicsit elnézelődtem még a kompra várva aztán irány Somogyország. Füred – Aszófő között még nem túráztam az a rész tetszett, a többi pedig már ismert terep volt. A jelzetlen utak miatt ezen a szakaszon is néhol ajánlott a tájékozódási készség.
Még több fotó:
Balaton körtúra 5. Balatonfüred-Tihany

2012. szeptember 15., szombat

Papi Pipa 15 (2012)

Terecseny - Almamellék - Sasrét - Terecseny

Táv:15 km, Szint:250m

Kellemes , könnyű túra a Zselic Baranya megyei részén, de Kaposvárról jól  elérhető. Az időjárás bizonytalansága (értsd két napja esik az eső) miatt  eleve dagonyás túrára készültem mert hát a zselici utak alapvető építőanyaga  mint tudjuk a csúszós, ragadós, cuppogós agyag. Majdnem be is jött!

A rajthely Terecsenyben a Zrínyi kulcsosházban volt, nyitásra oda is értem  és kellemesen szemerkélő esőben indultam el a régi vasútállomás felé, ahol az állomás épületben egy pihenőházat alakítottak ki. Itt a piros sávra kanyarodva a régi vasút nyomvonalán kell menni egészen Almamellékig. Az egykori töltésen vezető szakasz jól járható volt hiszen a vasút alapját nem hordták el. Közvetlenül a település előtt néhány száz méterrel egy szembejövő terepjáró azért az út végét felszántotta egy kicsit de nem volt veszélyes, közben az eső is elállt.
 
Az aszfaltos úton kis kitérővel az Erdei vasút állomásánál volt az első ellenőrző pont itt egy Balaton szeletet kaptunk ami jólesett. A pecsételés után benéztem a kisvasúti múzeumba is, érdemes megnézni.

A Rajtnál a rendezők jelezték, hogy az un. Hársas-út feltehetően sáros lesz és nehezen illetve csak lassan lehet haladni azon a szakaszon, az alternatív útvonal a kisvasúti sínek követése volt addig amíg a kőszórásos erdészeti utat el nem érjük a Jámborka – forrásnál. Én ezt az útvonalat választottam,
talán pár száz méterrel hosszabb de nagyon szép a tavak mellett vezető szakasz és legalább végignézhettem merre is megy a kisvasút.

A Jámborka- forrás szépen ki van építve és esőbeállós pihenő is van , vize jó és bőséges volt most is. Sasrétre érkezve ért utol a kisvonat, én akkor már a kis tó szigetén a következő ellenőrző ponton mint első beérkező dúskálhattam a 4 féle cukorka és a változatos üdítők között. Első érkező voltam itt így elég sokat elbeszélgettem az időmből, be is értek a kaposvári túratársak.
 
Sasréten az Erdei Iskolában is nagy élet volt és a Vadász kastélyban is, lehetőség volt az étteremben energiapótlásra.
 
Én inkább indultam tovább  mivel újra szemerkélni kezdett az eső, de nem tartott sokáig, még az erdészeti úton kaptattam felfelé amikor ismét a zsákba került az esőköpeny. Az aszfaltról letérve az egykori DDK útvonalán kellett egy rövid szakaszon  menni, nosztalgiázhattam, hiszen 1987-ben amikor folyamatosan bejártuk az akkori változatát túramozgalomnak erre mentünk, egy nagyon szép régi kék sáv jelzést is találtam.

Az én utam a piros négyzet volt , egy létrán átmászva egy nagy irtást kereszteztem, na itt már lehetett csúszkálni, a folyamatosan lejtős úton a botot is előkaptam, két alkalommal is szép csúszós figurát mutattam be de súlypontom egyik alkalommal sem érintkezett a talajjal így gond nem volt.

A távolban már látszottak Terecseny házai amikor ismét egy kis kitérő  következett a harmadik ellenőrző pontra az Aligvár-forráshoz. Ennek a szépen  kiépített forrásnak saját geoládája is van a GCAVF aki a környékben jár keresse fel ezt a helyet, érdemes.
A túra szintideje 5 óra volt én majdnem egy órával előbb érkeztem be, itt  megkaptam a választható pipás kitűzőt valamint egy doboz Kozel vagy üdítő is járt hozzá. Kicsit sáros túra volt de szép és könnyű terepen , a pontőrök  mindenhol lelkesen és segítőkészen tették a dolgukat, a túra ár-érték aránya  is jó, hiszen az alap nevezési díj 500.-Ft volt amire MTSZ és egyéb tagságok esetében még 100.- Ft kedvezmény is volt.

Köszönjük a rendezést a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjainak és Strasser  Péter főrendezőnek.
--------------------------------------------------------------------------------------
Még több fotó: katt a képre
 
Papi Pipa 15

2012. szeptember 4., kedd

Deseda és az új hidak

A tónak már három hídja van :-)
 
A kaposváriak által kedvelt, város melletti tó környékének fejlesztésére már elnyert 500 millió forint támogatást az önkormányzat. Ebből megépült két új híd, a 67-es út közelében a Deseda legkeskenyebb részén egy 41 m-es, a tó ÉK-i oldalán a Toponári öbölnél pedig egy 87 m-es híd készült el. Mindkét híd gyalogos és kerékpáros forgalomra lett kialakítva.



Magán véleményem, hogy az itt ott már most meggörbült fa elemek melyek a járó felületet alkotják nem igazán lesznek hosszú életűek. Ne legyen igazam!  
 
 
Deseda
 
A Desedáról egy nagyon szép légifelvételt nézhettek meg a KaposvárMost honlapon.