2012. május 26., szombat

Ismerd meg Somogyországot! (Edde - Mernye)

Edde - Alsóbogát - Somogygeszti - Mernye
Táv: 13 km, Szint : 200 m

A TTSE "Somogyországot" megismertető, bemutató túráján - Bakonyi János vezetésével - ismét eljutottam egy olyan településre ahol még nem jártam. Ez a túra kiindulási pontja - Edde - volt. Autóbusszal érkezett 10 fős csapatunk, majd a falun átsétálva D-felé indultunk tovább mezőgazdasági területeken. Alsóbogát felé ismét aszfaltra váltottunk és a dimbes-dombos táj és természeti értékei mellett a régi műemlékeket is felkerestük. Sajnos a kastélyok egyike sem látogatható, a "nagy kastély" parkjára, és rekonstrukciós munkáinak állapotára azért a szerencsésebbek vethettek egy pillantást amíg el nem tanácsoltak bennünket. A kápolna szépen helyre van állítva, most csak kívülről tudtuk megnézni.

Egy korábbi túrámon készült fotókat is beraktam a gyűjteménybe, hogy egy kis ízelítő legyen a belső terek látványáról.

Alsóbogáton a Borostyán Presszónál kis pihenőt tartottunk, majd ismét földútra váltva indultunk tovább Somogygesztibe. Részben a DDP nyomvonalán haladva láthattuk, hogy az út szélén gyakorlatilag az összes piros sáv jelzést kivágták, csak a település belterületén a beton villanyoszlopokon találkoztunk először jelzéssel.

Gesztiben is szusszantunk egyet hiszen hála a jól átszervezett közlekedésnek bőven volt időnk.

Mernyén ért véget a túra , megnéztük az elhagyatottan álló volt piarista kastélyt, és a szép műemlék r.k. templomot és környezetét is majd szomjunk oltása után autóbusszal utaztunk vissza Kaposvárra.
Köszönöm a túrát.



Edde:

A Somogyjád és Osztopán közötti úttól néhány kilométerre egy völgyben fekszik e kicsinyke zsákfalu. A házak az egyetlen hosszú utca két oldalán állnak, s ide torkollik az a néhány mellékutca is, ami a szántóföldekhez és a mezőgazdasági épületekhez vezet. Az autóbusz a község közepén áll meg – ez az egy megállója van –, s a szemben lévő villanyoszlop tetejéről egy kelepelő gólyapár köszönti a látogatót.



Az 1896-ban épült református templomot a millennium évében állami támogatásból felújították és átépítették, most ökumenikus templomként valamennyi felekezetet szolgálja. Így a tetejére az evangélikus és a katolikus egyház csúcsdísze is fölkerült. A renoválás során a tető cseréjére már nem jutott elég pénz, ezért a képviselő - testület megszavazta az önkormányzat udvarán álló 12 fenyő kivágását, ebből faragták ki a gerendákat.
Forrás.

Alsóbogát:


Alsóbogát Somogy megyében, Kaposvártól a megye központtól 23 kilométerre északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár - Fonyód útvonalon közelíthető meg, Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne.


Festetics - Inkey kastély:

A műemlék Festetics-Inkey kastély mintegy 9 hektáros parkja, Magyarországon őshonos fák közül majdnem az összes megtalálható, amelyek több százévesen hirdetik a múlt letűnő emlékeit.

Tovább haladva a lombok közül lassan kibontakozik az 1853 körül klasszicista stílusban - a jelenlegi állapot szerint - épített, magánkézben lévő műemlékünk, a község legjelentősebb látnivalója és címerének egyik fő eleme.


Szent Antal Kápolna:

Az Inkey-család házi kápolnának emeltette maga és népe számára 1850-ben. A védőszentje Páduai Szent Antal, aki a Barabás Miklós festette oltárképen is látható. E nagyjelentőségű alkotást 1992-ben barbár módon ellopták, de a rendőrség kétéves nyomozásának köszönhetően előkerült, ám sajnos megrongálódott állapotban. A Magyar Szépművészeti Múzeumban Csala Ildikó restaurálta.
Forrás.

Somogygeszti:

Kaposvártól 24 kilométerre északra helyezkedik el. A 67-es számú (Kaposvár-Balatonlelle) főútról Mernyében letérve közelíthető meg 3 kilométeres bekötőúton; zsáktelepülés. Mintegy 3 kilométerre, Alsóbogáton ér véget a szilárd burkolatú út, amely összeköttetést teremthetne a Kaposvár-Fonyód útvonallal.

Keresztülfolyik rajta a Deseda-patak. A tölgyekkel, fenyőkkel és tulipánfákkal teleültetett egykori Jankovich-kastély parkja természetvédelmi terület.


Jankovics-Bésán Kastély ( Gesztenye Kastélyhotel):

Jankovics-Besán Józsefnek és Gyulának, továbbá Halmos Imrének volt itt nagyobb birtoka, az utóbbinak kastélya is, melyet 1900-ban építtetett. A régi kúriát Botka János 1823-ban építette.


R. k. templom:

A római katolikus templom 1773 elején épült, barokk stílusban. Védőszentje Keresztelő Szent János.
Forrás.
Mernye:


Már a tatárjárás előtt is létezett a település, s 1229-ben Merena és Alsó-Merena néven említik a székesfehérvári káptalan birtokai között. 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániás hely volt. Az 1385-ös, és a csaknem száz évvel későbbi iratokban Wasarusmernyeként szerepel az iratokban. A Ghymesi Forgách családnak voltak a faluban részbirtokai 1446 és 53 között. Ezután Vityai Lászlóhoz és a Perneszi családhoz kerültek zálogba. Az 1536-os adólajstromban Bódogasszonymernye, Almamernye, és Wasarusmernye néven találjuk meg a települést. Negyven évvel ezután a török kincstári adóösszeírásban Vásáros-Mernye már csak négy, Boldogasszony - Mernye húsz házból ált.

A XVI. század végén a székesfehérvári káptalan lett a térség tulajdonosa. Az 1700-as években világi és egyházi urai egyaránt voltak. A mernyei uradalmat, I. Ferenc király 1807-ben adományozta a Kegyes Tanítórendnek, a piaristáknak.


Piarista kastély.

Mernye közepén áll, s jelenleg magántulajdonban van az 1905-ben emelt piarista kastély. Annak idején ez volt a térség oktatási és gazdasági központja, innen irányították a mezőgazdaságot. A világháború után iskolává alakították, majd rendszerváltáskor magánkézbe került. A piaristák nyomait a temetőkertben álló 1700-as évekből való sírkövek is őrzik.


R. k. templom:

1760-ban építették a templomot barokk stílusban. Különösen értékesek a freskói és a rokokó szószék. A templomban számos érdekesség rejtőzik. Az 1970-es években megsüllyedt az oltár előtti padló. A helyeiek közül többen is sejteni vélték, hogy egy kripta rejtőzik a templom alatt. A szakemberek hitetlenkedése ellenére a feltárás beigazolta a mernyeiek emlékeit.

A két részre osztott sír egyik részén egy karmelita barát holttestére bukkantak, akinek holtteste jó állapotban megmaradt, s nem mindennapi méretei - magassága 230 cm - voltak. A kripta másik részében tömegesen eltemetett emberi maradványokra bukkantak, a szakértők szerint még a török időkből. Azonosságukra nem derült fény.

A tempom másik érdekessége a kapu fölött elhelyezett győri püspökség címere. Mernye ugyanis Veszprémhez tartozott, ám Mária Terézia uralkodása alatt átkerült a győriek irányítása alá.

Templomhoz a 1790-ben építették hozzá a Szent Vendel Kápolnát. Az épület mögötti dombon pedig 1824-ben emelték a Kálvária keresztjeit.
Forrás.


Még több fotó: - katt a képre -





Edde-Alsóbogát-Somogygeszti-Mernye

2012. május 25., péntek

Jelzésfestés (Szilvásszentmárton - Patca - Szenna)

Szilvásszentmárton - Patca - Szenna

Jelzést festeni jó dolog, én szeretem, hiszen ezzel létrehozhatunk valami olyat ami segíti mások túrázását. A teljesen új útvonalakat – melyeken eddig dolgoztam - kicsit a magaménak is érzem és jó arra gondolni, hogy van egy jó pár km “saját” turistautam.



Az elmúlt 30 évben több száz km-t festettem. Úgy hozta az élet, hogy 1989-ben az RP-DDK Mesztegnyő – Somogysimonyi közötti szakaszán elsőként festhettem fel az akkor új túramozgalom kék sáv jelzéseit. Aztán múltak az évek , mindenféle színű és formájú jelzéseket festettem közben de kéket nem, így örömmel fogadtam el Józsi meghívását a kék sáv felújítására.

A nyári RP-DDK vándorlásra a KTTE felújítja a kezelésében lévő kéktúra szakasz jelzéseit is Kardosfa és Kaposmérő között.  Ma négyen a Szilvásszentmárton - Patca - Szenna szakaszon a kék sáv, zöld négyzet és zöld sáv jelzésalapjait festettük át illetve sok helyen újakat is készítettünk. A kb. 10 évvel ezelőtti jelzések még követhetőek voltak de sok helyen megkopott és a növényzet is takarta. 
Néhány napon belül a jelzések megkapják a színüket is és remélhetőleg még sokáig segítik a Zselicben túrázókat.


Szilvásszentmárton-Patca-Szenna

2012. május 19., szombat

Kaszó

Kaszó - Baláta-tó - Aldrovanda - Karácsony
Táv: 15 km, Szint:50m

Ezen a szép szombati napon a TTSE szervezésében 37 fő indult el, hogy felfedezze ezt a területet a Somogy Turistája mozgalom keretében. Itt élünk Somogyban és gyakran nem is tudjuk, hogy milyen értékeink vannak.


Kaposvárról Szentáig vonatoztunk és a társaság sportosabb tagjai innen 8 km-es gyalogtúrával juthattak el Kaszóra. A kényelmesebbek egy későbbi utazási lehetőséget , majd a kisvasutat kihasználva sok keréken érkeztek meg. A kisvasút napja volt ami ugye jó magyar szokás szerint azt jelenti, hogy enni, inni kell, miközben bömböl a lakodalmas zene.

Azért a térség látnivalóit is megismerhette aki akarta így természetesen felkerestük a Baláta-tó közelében álló kilátó tornyot is, valamint Kaszó egyéb érdekességeit is megcsodálhattuk.
Az állatvilág is nagyon gazdag, többek között a fekete-viperának is itt van az egyik élőhelye. A sor elején haladva kettővel is találkoztunk a kisvasút mellett - gyorsan menekültek!
A geocaching iránt érdeklődők a GCKAPU multiláda pontjainak felkeresésével ismerhetik meg ezeket.

10 fő nem igazán akarta kivárni a kora esti órákat így egy rövid, 2 km-es kisvonatozás után visszagyalogoltunk Szentára, így összesen 15 km-es túrával zártuk a napot.


Szép erdei túra volt, kár, hogy a most rendezett KASZÓ teljesítménytúrák szervezői nem alkalmazkodnak a helyi közlekedési adottságokhoz! A rövidebb táv rajthelyét Kaszóra tették amit a nevezési időn belül csak 8 km-es oda és túra után 6 km -es vissza gyaloglással lehetne elérni! Kissé unpraktikus.
Népes csapatunkból ha nem is mindenki de minden bizonnyal többen beneveztünk volna Szentán ha a hosszabb távhoz hasonlóan ezt lehetővé tették volna a szervezők, de hát nem.

Volt is vagy 6 benevezett túrázó ahogy hallottuk :-) Talán legközelebb okulnak ebből, igaz ahogy olvastam ez így is 100%-os részvételi növekedés az előző évhez képest.

Köszönöm a túrát.

Kaszó

„Kaszó neve maga a rejtelem. A megfejthetetlen eredetű név ma egy települést jelent, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, egy hatalmas kiterjedésű erdőt, egy ezerszínű és páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget, egy vállalatot, egy összetett tevékenységet folytató „céget” – no, és persze sok-sok legendát, mendemondákat és pletykát.
1715-ben gróf Nádasy Tamás birtokában találhatjuk a vidéket, amelnyke ekkor a legnagyobb települése Somogyszob volt mindössze 8 háztartással. 1764-ben a haditanács kérelemmel forult Mária terziához, amelyben olyan térképek elkészítését szorgalmazták, amelyek minden tekintetben kielégítik a hadvezetés igényeit. Somogy felmérésére csak 1783-ban valamint 1794-ben kerülhetett sor, és az ekkor készült térképeken már ott találhatjuk Kaszót is a Baláta-tó közelségében. Későbbi térképekkel összevetve már bizonyos, hogy a Baláta felöli részén állt a Baláta csárda ami a mai Szenta határának környékére tehető és az 1800-as évek elején gróf Festetics György birtoka, a másik pedig a kaszói csárda aminek tulajdonosa ekkor az esztergomi főkáptalan volt.



A vadászat rajongója, Hohenlohe herceg a vidéken folytatott néhány vadászata után 1909-ben megszerezte a vadászati bérleti jogát az esztergomi főkáplántól, majd 1911-ben megvásárolta 7 millió aranykoronáért a 10 000 kataszteri holdas birtokot, amelyből 3 500 kataszteri hold erdő, valamint 6 500 kataszteri hold szántó, rét és legelő volt. Az első világháború után már 18 000 kataszteri hold területű nagybirtokká fejlesztette, amely ebben az időszakban felvirágozhatott. Az erdő rejtekében megbúvó kis puszta, Kaszó lett a birtok központja, ahol a herceg rendszeresen vadászott és számos előkelő vendéget is fogadott. A ma is álló víztorony 1913-ban épült.

Sajnálatos esemény, hogy 1927. február 15-én kigyulladt a kaszói vadászkastély, porrá is égett.

1945 tavaszától Kaszó és erdejének nem volt hivatalos gazdája, ekkor élelem hiányában szinte mindenki vadászta, csapdázta a vadat. 1946. november 14-én a Szovjetunió javára bekebelezték a birtokot, így ettől kezdve, közel 4 évig a Szovjet Javak Igazgatósága irányította a kaszói erdő életét. Több fordulat után 1967. július 1-én a kaszói erdészet, Czinege Lajos támogatásával a honvédelmi minisztériumhoz került. Ekkoriban épültek meg a kaszói utak, felújították a vadászházat, irodák épültek és elkészült az üdülő.



1989-ben mivel Kaszó nem maradhatott meg önálló erdőgazdaságként, Veszprémhez csatolták. 1994-től önálló község. A H M Kaszó Erdőgazdaság Rt. ma 15 000 hektár erdőt mondhat magáénak, fűrészüzeme Szentán található.

Forrás: wikipédia


Baláta-tó

 Az országban hatodikként létesített Baláta-tó Természetvédelmi Területet az ott fészkelő vízimadarak és ritka növények megmentése érdekében nyilvánították védetté 1942-ben.



Ma a területen megvalósítandó természetvédelmi cél ennek a pangó vizű, lefolyástalan lápfoltnak a megőrzése, fenntartása, és bemutatása úgy, hogy a természet ne károsodjon. Ez a terület a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete, sajátságos mikroklímával, amely sok reliktum állat- és növényfaj utolsó menedékhelye. Elsődleges cél az itt található ritka növény- és állatfajok, mint pl. az aldrovanda, a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper és a keresztes vipera megőrzése, és a még megtalálható természetes növénytársulások védelme, s ennek alárendelve a táji értékek bemutatása, mint pl. a belső-somogyi tájra jellemző lápos terület váltakozása a kopár homokbuckákkal.



Forrás: DDNP

Aldrovanda - a ragadozó növény
(Aldrovanda vesiculosa)

 Az aldrovandának Közép-Európában csak kevés termőhelye ismert. Magyarországon a Somogy megyei Baláta-tóban él. Igen ritka. Védett növény.


A gyökértelen, a vízben szabadon lebegő, rovarfogó, évelő növény. Igen törékeny szára 10-25 centiméter hosszú, számos, 6-10 levelű, sűrűn álló levélörvvel. A levelek mintegy egy centiméteresek, nyelük ék alakúan kiszélesedett, és a végén 4-6 merev sertében folytatódik. A serték között a levéllemez kanál alakú, középvonala mentén összehajló, felső oldalán finom szőrök találhatók. A levéllemezek összecsapódásra képes csapdává alakultak át. A virágok 5 tagúak, zöldesfehérek, levélhónaljiak, gyakran ki sem nyílnak.

Forrás:wikipédia

Kaszói Állami Erdei Vasút:
'Karácsony"

 Az erdei vasutat 1952 és 1955 között építették, a faanyag szállítása céljából. A vasútüzem 760 mm nyomközű. Először a Szenta – Bojsza – Rinya fővonal épült meg. Ezt követték a szárnyvonalak. Sorrendben a Bükki és a Bojszafenyvesi. Végül a Bojsza – Kaszó követett. A vasúton a megnyitásától kezdve C-50-es dízelmozdonyok dolgoztak, és dolgoznak ma is. Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957-ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sinek nem bírták, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból.
A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg.


1962-ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották.

Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt.

Ma a kisvasút 8 km-es Szenta – Kaszó közötti pályán közlekedik 15 km/órás sebességgel.


1997-ben újra megindult a teherszállítás, de sajnos a csekély kiszállítandó famennyiség miatt, rövid életű volt. December 23-án azonban jelentős esemény történt, megérkezett a vasútra a CFF 764.406R gőzmozdony, KARÁCSONY névre keresztelve már be is mutatkozott, igaz csak kis közönség előtt.

1998. tavaszán a gőzös a szabványoknak megfelelő három homloklámpás villanyvilágítást kapott, átvizsgálták a futóművet, amit rendben találtak. A kazán átvizsgálása után több tűzcsövet kicseréltettek, majd a mozdony üzemelését engedélyezték.

A jármű állomány jelenleg 2 db C-50-es diesel és egy darab, jelenleg üzemképtelen 490-es gőzmozdony, mely Karácsony néven is ismert. 1997-ben Erdélyből került ide. Névadója Hofi Géza volt.

Forrás: wikipédia

Kaszó

2012. május 9., szerda

OKT. Felsőpetény - Becske

Egy régről, vegyes emlékeket ébresztő szakasz volt vissza az OKT 18.-as szakaszáról, a vége, Felsőpeténytől – Becskéig. Gondoltam kipróbálom a hátizsákos túrázást és neki is vágtam. Elvonatoztam Vácra onnan pedig autóbusszal jutottam el Felsőpeténybe. Még Vácon találkoztam össze Karcsival aki Veszprémből érkezett és ugyanerre a szakaszra készült, így együtt indultunk neki a Petényi kocsmától. Alsópetényig kellemes itt ott erdős terep, jól haladtunk, a kedves kis falu nevezetességeit is megnéztük, a kastélyok egy részét közelről más részét távolról.

A Werbőczy Emlékműnél régészeti feltárás volt a kedves régész hölgy elmesélte, hogy itt íródott a “ Hármaskönyv” körbe néztük a templomot is ami virtuális geoláda egyben.

A buszfordulónál a pecsét rendben megvolt, indultunk is tovább Romhány felé. Felkapaszkodva az erdőbe a domb tető közelében az emeletes erdészháznál pihentünk meg, majd hamarosan ösvényen kezdtünk ereszkedni a burkolólap gyárairól ismert település felé. Egy kis kitérővel útba ejtettük a Rákóczi-fát , kedves emlékhely. Megnéztük a szép régi hidat majd az országút szélén haladtunk tovább a Romhányi csata emlékművének érintésével Kétbodonyig.

Ebben a kis faluban több turistaház is található, a Cserhát Turistaházak egyikét kaptuk meg, ez a gyakorlatban egy teljes családi házat jelentett, kompletten felszerelt konyhával, kellemes fürdővel, és kényelmes ágyakkal. Mindez 1800.- Ft ért fejenként szinte ingyen volt. Söröztünk egyet és aludtunk egy jóízűt hiszen hajnalban kezdtük a napot.

Reggel hétkor már útnak indultunk én aznapra keveset terveztem hiszen még haza is kellett utaznom, egy kis Kétbodonyi városnézés után az érdekes nevű Kisecset településre is kiváncsi voltam majd átkeltünk egy dombon aztán a vasút közelében haladva könnyű terepen gyorsan megérkeztünk Becskére ami nekem a célom volt. Ezzel az OKT 18-as szakasza kész, és ez a település már vasúttal is elérhető tehát a további túrát innen könnyebb folytatni. A kocsmában pecsételtünk, majd Karcsi nekivágott a távolban látszó Szanda-hegynek.

Túratársam 10 évvel volt idősebb nálam, súlya, magassága kb. fele annyi mint az enyém, de talán pont ezért úgy ment mint a golyó. Aznap még vagy 30 km-t lenyomott egészen Hollókőig de mint este elmesélte az már embertelen volt. Én mindenesetre nem szeretném a kéktúra egy méterét sem így, ilyen vakon rohanós tempóban teljesíteni.

Még sok időm volt a vonat indulásáig igy átballagtam a szomszédos településre Nógrádkövesdre, korábban hallottam, hogy a vasútállomásán kis kiállítás látható. És tényleg! Kedves, érdekes, tárgyszerű és jól dokumentálja a Cserháton kanyargó vasút érdekes eseményeit. A közeli vasúti alagút több mint 100 éve épült és egy komoly vasúti katasztrófa is történt ott az alagút bejáratánál.

Kellemes túra volt, jó volt kényelmesen nézelődni, fotózni, megismerni a térség településeit, és nem utolsó sorban kipróbáltam, hogy miből mennyit kell a hátizsákba pakolni ha az ember viszi a teljes cuccot végig a túrán. Belűl vagyok az utólsó 200 km-en :-)



 
OKT Felsőpetény - Becske

2012. május 5., szombat

Cinege túra 2012

Siófok – Töreki – Zamárdi

Cinege 10 táv: 12 km Szint 200 m a Rajt/Cél ‘rágyaloglásokkal’ + 3 km.



Az Észak – Somogy Teljesítménytúrázója túrasorozat legkönnyebben teljesíthető távja volt ez a kellemes, kora nyári túra. Korán indultam, hogy a legmelegebb órákat elkerüljem.

A Rajtnál Laci már ott várakozott túratársra lesve. Gyors nevezés, MTSZ kedvezménnyel 600 Ft átvettük az előre kiosztott csokit, és indultunk Laci a ‘Bogaraihoz’ sietett én pedig a Boglárkához.



A DDP-re eső szakasz jól követhető, bár a sok lovas gazda nem hagyott túl sok teret a túrázásra de azért el lehet menni a villanypásztorok mellett. Törekiben a szokott helyen volt az első pont, itt szép egészséges almát kaptunk, a tanösvényre érve jólesett az árnyék, majd a kilátónál ráfordultunk a mezőn át vezető útra.



Az öreg diófást mindig megcsodálom, tetszik az a terület. Az akác virágzása elején jár, a repce a vége felé, de mindkettő jellegzetes volt az út mentén. Az endrédi tavaknál volt a következő pont ahol pecsételtünk, ittunk egy jót a még hűvös szódából és mentünk is tovább. A Tóköz pusztai bekötő út betonja felejthető aztán a szőlőkön átvágva máris Zamárdi szélére érkeztünk.


A templomot megcélozva gyorsan beértünk az iskolába, ahol éppen nyitott a Cél. A zsíros kenyerek még nem készültek el de a sütemények és a finom friss foszlós mazsolás kalács már várt ránk.



Átvettük a szép kitűzőt, oklevelet, igazoltattuk a kupa lapot és három órával az indulás után végeztünk is.

Köszönöm Lacinak, hogy levitt a vasútállomásig, az előzetesen általam kinézett vonat indulására már haza is érkeztem.  Gyors és rövid túra volt, három órán belül megcsináltuk.





Cinege 10