2012. március 31., szombat

Somogy csúcsán

A TTSE túrája ezúttal Külső-Somogyba, annak is a legmagasabb részére, a Somogy-csúcsát  hordozó gerincre vezetett. A túra az egyesület Somogy Turistája túrasorozatának következő eseménye volt. 
Érdemes megjegyezni, hogy minden túratársam valamilyen utazási kedvezményt vett igénybe hiszen ez a túra teljen áron közel 3000 Ft utazási költséggel járt. Mondja valaki ezután, hogy a természetjárás olcsó dolog! Nagyon nem az, hiszen a korábbi, - lakhelyünkhöz közelebbi - túrákon kétszerennyien szoktunk lenni.
A fokozatosság elvét követve az aklimatizálódás miatt lassan emeltük a magasságokat. Először a Kereki határában magasodó Várhegyre lihegtünk fel, ez a 283 m-es magasságával jó volt bemelegítésnek.  A faluból a nagyon jól jelzett  piros rom jelzést kell követni, és szép erdei ösvényen érkezünk meg a vár D-i bejáratához. Az egykori erősség mint romterület ma is nagyon látványos, a Balaton felé szép kilátást találunk. Érdemes megismerkedni a vár történetével: 

Kereki Fejérkő vára

A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtõl délnyugatra, a Levelesi erdõ északi részén emelkedõ 283 m magas Várhegyen láthatók.
A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak.
A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthetõ déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedõ kaputoronyhoz csatlakoztak a külsõ falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külsõ falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretû várudvart fogták közre.
A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerõsebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerû része, melynek hatalmas külsõ falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kõmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övezõ fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak.
A helység elsõ említése 1193-Bn kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Querequi"-ben is megerõsíti. Késõbb, 1229-ben ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midõn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV.század elején plébániáját is említik.
A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetõen a XIV. század elsõ évtizedeiben keletkezhetett. Elsõ ismert várnagyát, Czikót, az 1336.évi oklevél nevezi meg.
Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelében Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkõ várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt fõurak közé állt. Amikor a királyhoz hû urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkõ várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az idõközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta.
Enyingi Török Péter birtoka 1464-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ,,castrum diritum Fehérkõ"-t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg.
A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén, 1665-tõl ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el.
Késõbb falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel.
A vár az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta.
Forrás: varak.hu

A várat D-felé hagytuk el, érintve egy nagy tarvágást ami az egykori Horthy vadászkastély helyét is jelzi néhány elszórt tégladarabbal, és talán az egykori virágoskertből származó nárciszokkal. A vadászkastély a II.vh.-ban bombázásban pusztult el, maradványait széthordták.

Somogy csúcsai:

Utunk ezután Ny-i irányban folytatódik lassan emelkedve jutunk fel arra a löszhátra amely Andocstól húzódik egészen a Balatonig, ahol a Balatonföldvári magas partnál meredeken szakad le a part felé. Ez a dombhát hordozza Somogy második legmagasabb pontját a 314 m-es Csillagó-hegyen.  Korábban a Csillagó-hegyet tartották a legmagasabb pontnak, de a mérések pontosításával az Almán-tető nyert. A Csillagón egy 1928-ban elhelyezett csúcskő utal erre. A geodéziai torony nyitva volt többen is felmásztak a nagyszerű kilátást biztosító toronyba.

A gerincútra visszakanyarodva egy szép erdei pihenőtől újra az erdőben folytattuk a túrát és hamarosan elértük az Almán-tetőt amely már valóban Somogy-teteje a maga 316.43 m-es magasságával. A nevezetes helyet 2009-től egy szép kopjafa jelöli mely Huszár László balatonendrédi népi fafaragó alkotása, a felállítása a térségben működő természetjáró egyesületnek és a támogató  vállalkozóknak köszönhető.
Ezzel Somogy a Dunántúl legalacsonyabb vármegyéje, a többiben ennél mind vannak magasabb csúcsok. 

A középhegységi hangulatú tájat rengeteg tavaszi hérics és ibolya színesítette a Nezde-hegyen szép kis kilátó, és esőbeállóval kiegészített pihenőhely található. Sajnos az információs tábla itt is mind  oly sok helyen a térségben a trehány munka következtében kidőlt.  

Legendákkal gazdagon ellátott területen vagyunk, érdemes ezekkel is megismerkedni:
Somogyországban, Szóládhoz közel, a Nezde-hegyen jártunk. A falusiak régóta ismerik a helyet - gyógyító erejéről. Talicskában tolták fel a nehezen mozgó öregeket, hogy gyógyuljanak. A legenda szerint Koppány vezér van itt eltemetve - "némileg" máshogyan történtek a dolgok ezer évvel ezelőtt, mint ahogy tanítják.
Néhány évvel ezelőtt pár ember nekiveselkedett, és kegyhelyet kezdtek kialakítani.  Sok kilométerről látszó hatalmas szelídgesztenye fa uralja a vidéket.
A régi öregek beszélik: a negyvenes években a Csordás néni bivalyai ha egy bizonyos helyre lefeküdtek, bikacsökkel is alig lehetett őket elhajtani onnan; vagyis valamiféle energia is jelen kell, hogy legyen – így Dr. Baksafalvi Soós László, akinek nemrég jelent meg Szkíta Golgota című kötete. – Úgy éreztem: itt nekem meg kell valósítanom régi vallásunk jelképes stációit. Kupa-Koppány vezér emlékparkot, kegyhelyet Babba Mária- és Koppány-szoborral, Veronika haranglábbal.

A kötetíró orvos feleségével, az ismert énekessel, Csuka Mónikával az elmúlt években már hozzá is kezdett a Koppány emlékpark kialakításához. Jókora területet vásároltak meg a községben, itt a terveik szerint hucul lovakat, szamarakat, rackákat, kecskéket tartanának.
A helyi legenda szerint egyébként annak idején valójában nem is Koppány vezért négyelték föl. Az elesett somogyi herceget valahol a Nezde-hegyen helyezték örök nyugalomra, s lelke ma is ott bolyong.
Forrás: Szólád honlapja
--------------------------------------------------------------------------------
A somogyiak azonban az éj leple alatt, mielőtt a fölnégyelés megtörténik, Sólynál elhunyt / kis csete-paté azért volt mielőtt a somogyiak hazavonultak/ bajtársuk levágott fejű holttestére cserélik. A nagyúr tetemét pedig bödön hajón menekítik át a vízen, s Nezdehegyen helyezik örök nyugalomra. Így mesélték az Öregek…. A legendában az a szép, hogy akár igaz is lehet.
Másik verzió. Mit ír az Arvisura? Koppány anyja besenyő lány volt, aki, miután az elrettentés kiállta az idő próbáját, fia holttestének darabjait kegyelettel megkapta, s lakóhelyéhez közel egy Szent Hegyen temette el. S hol volt a besenyők lakóhelye? Bizonyítottan bizánci keresztény hitet felvett módon éltek a mai Szólád Besenyőmál és Szentmiklós-i falurészében. A Nezdehegy alatt.
Foglaljuk tehát össze a dolgot. A magyarok ősi egyisten hitet követtek és gyakoroltak. Papjuk, tanítójuk, gyógyítójuk a táltos volt. E tekintetben felbecsülhetetlen kincse Somogynak a Tatárvári erdőben élő Karaul Táltos, aki Koppány törzsének táltosi leszármazottja, s minden generációt igazolni tud! Jobban meg kellene Őt becsülni. A Táltosi Stációt egyébként 2005-ben Ő avatta. Nyugat felé haladtukban eleink kétségtelenül először a keleti kereszténységgel találkoztak.
Julius első vasárnapján reggel a megyei hagyományőrző lovas bandérium kíséretében Somogyvárról Szent László ereklyéjével s a Nagy Király sírjából egy marék földdel megindul a zarándoklat Telekibe. Móring József Attila Polgármester Úr, Országgyűlési Képviselő védnökségével. Telekiben reményeink szerint Balás Béla Kaposvári megyéspüspök Úr újraszenteli a Templomot, majd tovább viszik az ereklyét, s a földet, zászlókat a Nezdébe.
Ezenközben Karád, Nagycsepely, Kötcse, Pusztaszemes, Kereki, Zamárdi, Szántód, Köröshegy, Szárszó, Szemes, Őszöd zarándokai is haladnak felfelé. Lehetőleg gyalog, a lelki megtisztulás okán, de betegek, idősek, pici gyermekek bárhogyan. Ott ökomenikus Istentisztelet, majd helységbemutató műsorok következnek, a hagyományőrzés jegyében. Később csoportos esketések is lehetségesek. Minden ötletet szívesen fogadunk!
A közvetlen Balaton part falvai számára szép feladat lenne, közösen, vagy évről évre felváltva átmenni hajóval a Vízen és Sólyból, vagy Veszprémből kis ünnepség után a négy darabba vágott keresztet áthozni a somogyi partra, majd a Szent Jelképet felhozni a Nezdébe.
A négy felé vágott tetemrészeket ugyanis Győr, Gyulafehérvár, Veszprém és Fehérvár falaira szögezték. Ha e helységeket légvonalban összekötjük, egy, kissé elnyújtott keresztet rajzolunk meg!
Ezek után mit jelképez a Nezde, a Szkíta Golgota?
Golgota: Koponyák hegye, ahol Krisztust keresztre feszítették.
Ki Kupa-Koppány? A magyarság megváltója. Az Ő tettének kálváriája található a Nezdehegyen, egyben az ősi magyar vallás és a kereszténység felvételének, egymásba simulásának emlékhelye. Miután azonban tettét még sem lehet Megváltónkkal összehasonlítani, ezért csak kilenc stáció őrzi a tizennéggyel szemben, jelképezvén ősmúltunktól napjainkig a magyar szenvedéstörténetet.
1. stáció: Nimród király, Hunor, Magor
2. stáció: Attila hun nagykirály
3. stáció: Csaba királyfi székely kapuja
4. stáció: Baján kagán kőszobra
5. stáció: Karaul, a Magyar Táltos
6. stáció: Koppány, Somogyország hercege
7. stáció: Babba Mária
8. stáció: Veronika harangláb, haranggal
9. stáció: Kettős kereszt, Turullal
Forrás: somogytura blog.
--------------------------------------------------------------------------------
Csuka Mónika: Zöldell a muskátli...
/Zeneszerző: Csuka Mónika,  Szövegíró: Soós László,  Hangszerelő: Ember Péter


Nezde-hegyen szól a furulya (itt meg is hallgathatod)

Nezde-hegyen szól a furulya
Tárogató sír, s a szép haza
Birkanyáj, mit átölel a nyár
Öregapám lépte nyomán jár
Nezde-hegyen szól a furulya
Szép Balaton álma, sóhaja
Erdők felett Koppány lelke száll
Gyere rózsám, titkokat súg, vár
Nezde-hegyen szól a furulya
Évezredes szittya Golgota
Aki eljön itt, bűvölten áll
Őseinknek lépte nyomán jár…

Somogy csúcsait elhagyva tovább gyalogoltunk É-felé, jó kilátású helyekről többször felvillant alattunk a völgyben Kőröshegy és az újkori nevezetessége a Völgyhíd. Utunk lassan elérte a dombhátat kettészelő M7-es autópályát de előbb még megcsodáltuk a térségre is oly jellemző emberi tevékenység, az erdei létesítmények szabad rablását mutató pihenőhelyet ahonnan a padokat és asztalt ellopták ami nem lehetett könnyű és az erdőből minden bizonnyal csak terepjárókkal lehetett elszállítani.
Az autópályát keresztezve jelzetlen földutakon indultunk Kőröshegy felé.

A Völgyhíd

1872 m hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.

Szent Kereszt Római katolikus templom

A XV. századi templom déli oldalán a hat mérműves ablak és a köztük lévő támpillérek a gótikus építészet jellegzetes vonásait adják vissza. Csúcsíves főkapuja és a rózsaablak szintén erre az építészeti stílusra utal.
A ferences rendi templomépítés hagyományaira utal a torony elhelyezkedése. A torony általában a nyugati homlokzatra támaszkodik, itt viszont a szentély északi oldalán emelkedik, hogy a kolostorból egyenesen a templomba lehessen menni. Az alaprajz is a ferences építészeti hagyományokat tükrözi. A hajó hosszú, téglalap alakú. A szokásosnál jóval elnyújtottabb a szentély, azért, hogy valamennyi rendtag elférjen. Hofbauer bécsi festő alkotásának tartják a keresztre feszített Jézust ábrázoló oltárképet. A falakon népi faragású szobrok és kálvária látható.
A műemlék templomban nyaranta hangversenyeket rendeznek. Bejelentkezéssel látogatható.
Restaurálások
1906-1907-ben igen szakszerűtlenül történt a templom restaurálása, amely eredeti jellegétől szinte teljesen megfosztotta az épületet. A nemrégiben végrehajtott, immár korszerű műemlékvédelmi szempontú helyreállítás visszaadta az eredeti hangulatot. Ekkor találták meg a kolostor hajdani alapjait is.

A Széchenyi-kastély

Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve - első vadászexpedíciójának élményéből - a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír.

Forrás: koroshegy.hu

A szép horgásztó partját érintve a Széchenyi kastélynál értük el a települést, természetesen a szép műemlék templomokat és a kevésbé szép műemlék lakóházat is megtekintettük, majd  egy kellemes vendéglőben zártuk a túrát. Köszönöm, hogy Veletek tarthattam.

Somogy csúcsán
Kereki - Kőröshegy

2012. március 28., szerda

Balaton körtúra 18.

Balatonszemes - Balatonőszöd - Szólád - Balatonszárszó - Balatonföldvár

Táv:18 km Szint: 200 m


Ez a túramozgalom mindig tud meglepetéssel szolgálni, így volt ez most is. Szemesen gyorsan megkaptam a pecsétet és a település központját érintve a Őszöd felé vezető országúton kell elindulni. Ez elvileg a zöld sáv jelzés lenne de jelzés az nincs egy darab sem. Gyorsan elérjük az őszödi rk. templomot és a füzet leírása szerint ott kell jobbra fordulva az Alsó-völgybe lekanyarodni. Na ezzel az a baj, hogy az Alsóvölgybe nem a templom melletti út vezet hanem az egyel előrébb levő utca. Természetesen én a templomnál fordultam, pedig nagy volt a kísértés, hogy elmenjek a Nagy Imre szoborig, megnézzem a szép műemlék református templomot a nagyon szépen rendben tartott régi zsidó temetőt de hát ezeket nem érinti az útvonal.
Igaz ez az útvonal nagyon szépen végig jelzett lett volna és ugyanoda vezet mint a jellegtelen út de hát próbáljunk a papírformához igazodni. Szóval befordultam a templomnál ami a három lehetséges utcából a középső ez legalább érinti a romos műemlék kúriát és a szintén védett műemlék magtárat de hát ez nem az előírt útvonal. Van összeköttetés a helyes útvonallal én egészen az utca végén mentem át egy csapáson és egy lovas tanyánál értem le a betonútra.

Gyorsan elértem az M7 autópályát itt kell fényképezkedni először! innen már csak úgy iránymenetben lehet haladni de jól járható széles földutak vezetnek tovább, igaz láttam gyanúsan leásott oszlopsorokat amik egy későbbi kerítésre utalnak. Megcéloztam egy általam jól ismert pontot az őszöd közelében lévő Határkúti-pihenőt.

Itt óriási meglepetés ért! A pihenőhelyen az asztal és a pad is megvan kitakarítva, gaztalanítva és mellé át van helyezve betonozott alapba az az útjelző tábla amely az FTV kódot is hordozza.
Nem tudom ki tette rendbe ezt a hosszú ideje lehangoló helyet de most szép és minden rendben van, gyorsan meg is reggeliztem az asztalnál. Az út menti fákat is megritkították sajnos a zöld kereszt jelzések hiánya is jelzi, hogy jó munkát végeztek. A Büdös-gáti víznél egy vasoszlopon láttam az első jelzést, de nem gond mert a jelző oszlopok egészen Szólád széléig rendben megvannak, máshol is láttam a vasalt és betonozott rögzítést. A túrára való előkészületnél bizonytalan voltam a további vonalvezetéssel, hiszen a füzetben ajánlott nyomvonalon az általam ismert egyik turistatérkép sem jelzett utat, beleértve a NaviGuide és TopoGuide térképeket de még a műhold fotókat átnézve sem találtam utat így az útszéli fakeresztnél É-felé fordulva az országúton mentem be Balatonszárszóra.

Itt a József Attila Múzeumnál kell fotózni és a vasúton pecsételni, praktikus mert pár száz méterre vannak egymástól.
Itt azért elmentem megnézni a József Attila Emlékművet is a vízparton.

Az állomáson megebédeltünk, majd úgy döntöttem, hogy nem a magas-parton megyek tovább ugyanis én úgy tudom, hogy nem járható végig azaz Balatonföldvárig. Inkább maradtam a jól ismert bicikliút nyomvonalán és legalább megcsodálhattam a gyönyörű szép piros sáv jelzéseket a magaspart alatt és a platánsoron.
Balatonföldvár szélén helyreállították a Kelta-túra információs tábláját így elvileg rátehető lenne az FTV kód is. Az most csak a festett számos változatban található meg a táblától K-re lévő első villanyoszlopon.

Balatonföldvárra már a parti platán sétányon érkeztem meg és jó volt látni, hogy a piros sáv jelzéseim még megvannak, bár a jelzésgyilkosoknak ebbe beletörne a baltája.
13 órakor megérkeztem a vasútállomásra ahol szintén pecsételni kellett majd elvileg pár perc és jött volna a vonatom.

Aztán megszólalt az égi hang: 50 percet késik, - na jó az még belefér hiszen Fonyódon egy órát kellett volna várni. Békésen napozgattam tovább egészen addig amíg az 50 percet nem pontosították 80 -ra. ( ekkor az eredeti 50-ből kb. 5 perc volt vissza) Na ez már fennforgás volt mert Fonyódon a vonat nem vár. Gyors telefonálás az otthoniaknak és megtudtam, hogy van busz Fonyód felé , gyors vágta a központba, el is értem a buszt és azzal eljutottam Fonyódra ahol a rendelkezésemre álló 4 percben kényelmesen elértem a vonatomat és - tekintettel a 4:30-as ébredésre a vonaton szudikálva gyorsan haza is értem. Szép időben érdekes túra volt a látnivalókat ugyan gondosan elkerülték a kiírók de hát ez is Somogy.

Balaton körtúra 18.
Balatonszemes - Balatonföldvár

2012. március 24., szombat

Betyárok nyomában

Visnye - Szilvásszentmárton

Táv: 12 km Szint: 200 m

A Zselic belső területére vezetett ezen a szép tavaszi napon a TTSE túrája Borsos Bandi vezetésével. Autóbusszal jutottunk el az indulási helyre - Visnyére, ahonnan a baranyai megyehatáron lévő kis eldugott település Visnyeszéplak felé indultunk.
A fennsíkra vezető út gyorsan bemelegítette a csapatot aztán a Zselic egy nagyon szép részére érkeztünk. Hatalmas bükkök és tölgyek jelezték, hogy ez már az igazi betyáros terület a Zselic legsűrűbb rengetege.


Sajnos láttunk tarvágásokat a hatalmas bükk és tölgy rönkök az út szélére pakolva várták, hogy valahol elhamvadjanak. A mutatóba meghagyott hagyásfák jelezték, hogy nem akármekkora fák álltak itt. Találkoztunk lezárt , eltorlaszolt turista úttal is, amit át kell helyezni más nyomvonalra.
(Zöld háromszög)
Visnyeszéplakot elérve a település ma is élő kis iskolájánál álltunk meg, mely egyben templomként is szolgál.


A kedves tanárnő és a gyerekek akik az összevont osztályba járnak éppen hazafelé indultak, így belülről is megnézhettük az épületet. Nagyon kedves, hangulatos és öltözéküket is tekintve nagyon magyaros kis "falu" ez, valódi értéke viszont az ÖKOFALU jelleg, és a lakó közösség. Érdemes elolvasni!


Természetesen az egykori betyárvilág emlékei is fellelhetők itt, hiszen túránk egyik célpontja a Pali-betyár sírja volt. Az Ő történetét lentebb olvashatjátok. Visnyeszéplaknál É-felé fordúlt utunk és érintettük a Zselic nevezetes K2-es csúcsát a Hindai-bérc nevű magaslatot ahol az átlagosnál jóval magasabb geodéziai torony áll.

A sok tavaszi virággal szegett út mellett a nagy tarvágások is említést érdemelnek, és végül az erdőgazdálkodók áldásos tevékenysége miatt az eredeti útvonaltól is el kellett térni mivel a Zselickisfaludra vezető zöld háromszög jelzést sajnos teljesen elzárták, kerülni sem lehet a sűrű fenyvesben. Túránkat a szomszédos Szilvásszentmártonban fejeztük be ahonnan autóbusszal tudtunk Kaposvárra visszautazni.

Pali betyár hiteles története:

A zselici dombok között - Vásárosbéc közelében - magányos
sírhalom domborul az erdőszélen, öreg tölgyfa vet rá árnyékot. A fejfán a
következő szöveg olvasható:

"A vármegye katonája, lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit megölt a
pipaszár."


Egy betyár nyugszik ezen a helyen. A hagyomány szerint a közelben terítette le az üldöző pandúrok puskagolyója. Nagy Pál a valódi neve, betyárként - rablóvezérként - Mészáros Pali néven vált hírhedtté. A hatóságok egyszer megkeresést küldtek állítólagos szülőfalujába, Vörösberénybe, de a település nem fogadta el odavaló illetőségűnek.

Ami fennmaradt róla, azt hatósági iratok őrizték meg. Az 1848-49-es
szabadságharcban lovászként szolgált egy huszártiszt mellett. A komáromi vár kapitulációja után a Zselicbe tért haza. Kétszer is besorozták a császári seregbe, de mind a kétszer megszökött. Kalandor természetű ember lévén, betyárbandát szervezett, s tettei nyomán hamarosan megismerték a felvett nevét a dél-dunántúli vármegyékben. Fő tartózkodási helye a szigetvári járás volt, onnan járt társaival rabolni Baranyába, Somogyba és Zalába, sőt időnként átcsaptak a Dráván túli Szlavóniában is.

Egy 1858-ban készült körözőlevél szerint: "Negyven és körüli, magas, kerek
képű, barna hajú és kis szakállú férfi. Rendszerint prémes, sötétkék dolmányt visel fekete kalappal. Hét társa van: 25 és 45 év közötti
betyárok."

Egy szlavóniai rablókalandból hazajövet az üldöző pandúrok és katonák
beszorították Mészáros Palit a zselicszéplaki erdőbe, s tűzpárbajban
lelőtték. Ez valószínűleg 1860-ban történt, mert később már nem találkozni a nevével a hivatalos iratokban.

A nép babonás hite szerint Mészáros Palit nem fogta a puskagolyó. Szemtanúk állították, hogy lövés érte a testét és mégsem sérült meg. Tudni vélték azt is, hogy valami jótett fejében varázskenőcsöt kapott egy öregasszonytól, bekente vele a testét és attól kezdve sérthetetlen volt. Dr. Vargha Károly főiskolai tanár, ismert Zselic kutató szerint valós alapja az lehetett a mendemondának, hogy a ravasz betyár régi sodronyinget viselhetett a ruhája alatt. Erről talán még társai sem tudtak. A sodronyingen valóban nem hatolt át a távolabbi lövésből fáradtan becsapódó golyó.

A nép képzelete azonban még tovább bonyolítja a mesét. A hiedelmek szerint titokzatos erő által oltalmazott emberek mindegyike sebezhető valahol vagy valamivel.
Mészáros Palit csak a sörgyepuskából kilőtt golyó sebezte halálra, mégpedig olyan fából való, amelyet hétéves bokorról metszettek és hét évig használtak pipaszár gyanánt. Innen ered a sírfelirat rejtélyes utolsó sora: "Akit megölt a pipaszár."

A történet egyik változata szerint a titkot egy halálra ítélt cigány árulta el a szigetvári szolgabírónak és cserébe kegyelmet kapott. A másik változat úgy hangzik, hogy Mészáros egyik komája beállt pandúrnak és - ismerve a sörgyepuska titkát - maga lőtte le a betyárt, s ennek fejében nagy jutalmat kapott a vármegyétől.

Amikor a halálos lövéstől porba hullott a rablóvezér, állítólag ezek voltak az utolsó szavai: "Meg fognak bosszulni. Meg fognak gyászolni".

Ami a monda első részét illeti, lehetséges, hogy így történt. Mészáros Pali halála után több felderítetlen gyilkosság esett meg a zselici tájon, és ezeket kapcsolatba hozzák a betyár halálával. Ami a monda második felét
illeti, abból egy máig élő legenda lett.

Mint a legtöbb betyárnak, Mészáros Palinak is volt kedvese. Mégpedig
kettőről szól a fáma. Az egyik a tótszentgyörgyi csárdás felesége, a másik
egy somogyi grófnő. Akárhogyan is volt, tény, hogy a vitorági erdőszélen
árválkodó sírt valaki vagy valakik titokban gondozták. Valaki mindig tett
friss virágot a fejfához, valaki mindig készített új sírkeresztet, ha a régi elkorhadt.

Még napjainkban is, minden évben, halottak napján egy titokzatos kéz
felújítja, feldíszíti a sírt és olykor gyertyát is gyújt a régen holt betyár emlékére. Talán valamelyik kedvesének ma is élő leszármazottai tarják kötelességüknek a megemlékezést? Mindenesetre tény, hogy most is virágok díszlenek Mészáros Pali sírján...

Forrás: Dél-Zselici népmondák


Betyárok nyomában Visnye-Szilvásszentmárton

2012. március 20., kedd

Balaton körtúra 17.

Balatonboglár - Látrány - Rádpuszta - Balatonszemes
Táv: 22 km Szint: 320 m
A boglári vasútállomáson pecsételéssel  indult a túránk, reggel még borzongatóan hűvös időben de mire a még mindig lezárt Xántus kilátóhoz megérkeztünk már nem fáztunk.

Amit a kilátóról tudni kell:
Névadója: Xántus János (1825–1894) etnológus, természettudós, utazó.

Ez a kilátó nem kilátónak készült eredetileg! Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásárra készítették, a belföldi idegenforgalom pavilonja, a „Magyar Atomium”, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján. Gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetét 240 (mindössze kétfajta) háromszöglemez alkotta. A BNV felszámolásakor a struktúra a borítástól megfosztva Balatonboglárra került, ahol a Várdomb oldalában kilátó lett belőle.

Ez volt a túránk első igazoló helye elkészítettük a szükséges fotókat majd Balatonboglár utcáin keresztül indultunk a Kis-hegy felé. Az útvonal egészen a kápolnáig ismert volt, többször jártam ár erre. A szép Szent Donát kápolnánál ismét fotók készültek, majd a közeli borozónál rövid reggeli szünetet tartottunk.


Az év elején a Téli Berek túrán már sikeresen felmért útvonalakon haladtunk tovább egészen a   Katlan-völgyig. Innen már olyan utakon kellett tovább haladni amit magunknak kerestünk, nagyjából tartva a szükséges irányt a cél Látrány elérése volt és oly módon, hogy úton maradjunk. Dél felé széles jól járható földút vezet be az erdőbe ebből az első K-i irányú erdei útra fordultunk, majd enyhe emelkedő után elértük a már Látrány határához tartozó szőlők peremét. A füzet leírása nem igazán könnyítette meg a tájékozódást ezen a területen így megérzések alapján mentünk tovább. A távolban lassan kibukkantak a Látrányi templomok csúcsai, a távolban a rádpusztai majorság is jól látszott, É-felé vissza tekintve ráláttunk a Balatonra és az északi part hegyeire is, csak a Füzesi horgásztó nem volt sehol. Egy kanyargós mélyúton egyszer csak egész közel a baloldalon megláttuk a tavat. Más úton értük el mint amit a füzet javasol de megtaláltuk.


Sajnos a tó ezen oldala végig be van kerítve így közvetlenül a vízpartra nem tudtunk lemenni de innen is látszik, hogy szép rendezett terület, feltehetően kedvenc kiránduló helye a környékbelieknek, elkészítettük az igazoló fotókat és máris házak között mentünk tovább. Tanulmányoztuk a lovas kocsikázás lehetséges veszélyforrásait is amikor az egyik ház udvaráról eléggé megbokrosodva vágtatott ki egy szekér, magával hozva a hátsó futóműve közé szorulva egy udvari asztalt :-)    
Látrány főutcájára innen már gyorsan leértünk, a régi 67-es úton Péntekhely irányába É-felé indultunk majd a település szélén egy széles homokos útra tértünk rá amely levezetett a Tetves-patak hídjához. Érdekes volt a közeli szántóföldeken a szél által odahordott futóhomok látványa, a fekete lősz talajra rakódott látrányi sárga homok szinte sivatagi látványt nyújtott.
A patak keresztezés után a 67-es út új szakaszát is kereszteztük majd azzal párhuzamosan É-felé indultunk tovább Rádpusztára.
Az IKON borgazdaságnál értük el a kis települést, futólag üdvözöltük a pihengető szürke marhákat és a szamarakat majd a nagyon szép Árpád-kori templomromhoz mentünk be.


Itt is fotók készültek és az ebédszünetet is megtartottuk.  A bejáratás alatt álló új bakancsom egy héttel korábban egy rövidebb túrán már jól működött és szépen igazodott hozzám, most viszont jelezte, hogy ennyi volt innentől a lábamnak kell igazodnia! Zokni csere és kicsit lassabb sebességre kapcsolva azért működött  tovább.
Rádpuszta házai között áthaladva ismét egy széles, homokos földúton mentünk tovább Balatonszemes felé, egy szép hintóval is találkoztunk melyet gyönyörű fekete lovak húztak. Kölcsönösen megnéztük egymást egy szép nagy nyuszival aki az út közepén üldögélve talán már a húséti programját tervezgette majd megérkeztünk Balatonszemesre. A település központját érintve a Posta-múzeumnál mentünk le a vasútállomásra a túra végét jelentő pecsétünkért. 
Elég gyorsan, 5 és fél óra alatt teljesítettük ezt a 22 km-es szakaszt annak ellenére, hogy megfelelő térkép és pontos leírás sem állt rendelkezésünkre.
A régi jó kis GPS  segítségével sikeresen rögzítettem az útvonalunkat is mely egy lehetséges útvonal ajánlat lehet a későbbiekben erre járóknak.
Kezdem megkedvelni a Balaton-körtúrát mint túramozgalmat, a D-i parton gyakran vezet jelzetlen, számomra is ismeretlen utakon és ilyenkor mindig örömmel készítem a trackeket hiszen minden új és régebben járt út ismételt felmérése csak gyarapíthatja, pontosítja  a térképet melyet nagyon sokan használnak de sokkal kevesebben járulnak hozzá a fejlesztéséhez. Természetesen annak kritizálását nem szokták elfelejteni csak éppen nem tesznek hozzá semmit.  
    
Szép túra volt jó időben , köszönöm Lacinak, hogy csatlakozott hozzám.


Balaton körtúra 17.
Balatonboglár - Balatonszemes

2012. március 17., szombat

10. Hétdomb túra

2012. március 15.-én a ragyogó tavaszi napsütésben több mint 70 fő vett részt a kaposvári METEOR TTE nyílt túráján.
A 10. alkalommal megrendezett túra útvonala a Zselic É-peremén, a 7 dombra települt Kaposvár ezen részének kulturális, szakrális és természeti értékeit is nagyszerűen bemutatja.


A túra kezdőpontja az 1950-től városunkhoz tartozó kaposszentjakabi bencés apátság romjainál volt. Innen hullámvasutazva érintettük a várost övező hegyeinket. Minden lényeges látnivalónál részletes tájékoztatást kaptunk a túravezetőnktől - Borsos Andrástól. A szentjakabi romoktól, a Várhegyről a tetőn álló szép haranglábat és keresztet érintve a Sikálós felé indultunk lefelé, majd az Ivánfahegyre felkapaszkodva a szép műemlék Szent Donát kápolnát kerestük fel.


Innen újra ereszkedni kezdtünk a Kapos völgyébe. innen a Somhegy alatt a Róma hegyre kapaszkodtunk tovább, a nevezetes Rippl-Rónai villa felé, majd a részletes ismertetést meghallgatva a Lonkahegyre szintben mentünk át és a nagyon érdekes, az I. vh. hőseink nyughelye a Hősök temetője felé ereszkedtünk le onnan.


D-felé kanyarodó túraútvonalunk áthaladt a város környék legszebb részén a Gyertyános-völgyön, majd a Kőér és Négytestvér források érintésével a hóvirágokkal díszített erdőn keresztül kapaszkodtunk fel a Kaposhegy D-i részére.



A kertvárosi részen áthaladva ismét harangláb és kereszt jelezte a régi hagyományok őrzését majd a Töröcskei-patak völgyébe ereszkedtünk lefelé. Az egykor szebb napokat ért Cseri park szélét érintve már az utolsó hegyünkre a Kecelhegyre kapaszkodtunk tovább ahol a 16 m-magas kettős keresztnél ért véget ez a szép és látványos túra.



A jubileumi 10. rendezés emlékére minden résztvevő megkapta a túra kitűzőjét. A jól kitalált, nagyon érdekes, látványos túraútvonal a mozgáslehetőségen kívül rengeteg hasznos helytörténeti információval is gazdagíthatta a részvevőket. Köszönöm, hogy Veletek tarthattam!



10. Hétdomb túra

2012. március 10., szombat

Az év fája - Pokol-torka - 1.

Felsőmocsolád - Kisbárapáti.

Az elmúlt hónapokban sok természetjáró és természeti értékeinket kedvelő érdeklődő kapcsolódott be az Év Fája verseny szavazásába,. Az összefogásnak köszönhetően a Felsőmocsolád közelében található öreg hárs kapta meg a megtisztelő címet az európai versenyben.
A térség a természetjárók körében kevéssé ismert, a DDP útvonala érinti a települést és a közelmultban új jelzések is készültek de a legendák kapcsán ismertté vált helyeket jelenleg is csak jelzetlen utakon lehet megközelíteni. kedvcsinálóként álljon itt egy rövid beszámoló a 03.10.-i túránkról és látnivalóiról.
Szerencsénkre, Kaposváron éppen egy több száz fős teljesítménytúra is volt így sikerült felférni a vonatra :-)
Nem tudom megmondani mennyien jöttek el ezen a szép tavaszi napon a túrára,kb. 80-90 fő lehetett a teljes létszám, a jelenléti ívet 78-an biztosan aláírták de átnézve látok hiányokat.
Az indulásnál még sikerült egyszerre mindenkinek röviden ismertetni a várható programunkat , de később az érintett helyekhez kapcsolódó legendákat ismételni is kellett :-)
Tényleg sokan voltunk a rövid távot kb. 20-an választották a többség végig jött, így most röviden megismétlem az egyes helyekhez kapcsolódó fontosabb információkat, hátha nem mindenki hallotta:

Kacskovics - Bánó Kastély Műemlék
(Jelenleg Bánó Mária Kastélyszálló)

A kastély 1810-14 között épült, Eszterházy Pál főépítésze tervezte Kacskovics Mihálynak, és Csehországból hozták a kőműveseket. A kétszáz évvel ezelőtti tetőszerkezet gerendái még mindig a helyükön vannak.
A tovább építést az első világháború után folytatta Bánó Iván, ekkor épült meg a konyha, a német házikisasszony szobája, az ebédlő, a sárga és kék szalonok — ekkor lett az épület hossza 57 méter. Sajnos a család nem sokáig élvezhette ezt az otthont: 1949-ben a rendszer az egészet államosította, jogos tulajdonosaitól elvette és kisajátította.
Államosítás után a kastély volt iskola, óvoda, szociális lakás, varroda, nyugdíjasok otthona - de állapotát, szellemét senki sem ápolhatta. Erre csak 1997-től kerülhetett sor, amikor Bánó Sándor és a családi vállalkozás visszavásárolta a szülőházat, hogy elkezdhessék a véget nem érő munkát: a kastély helyreállítását. Egy otthon visszaszerzését.
Köszönjük a tulajdonosoknak, hogy lehetőséget biztosítottak a kastély megtekintésére.


Az öreg hárs
Életkora valahol 300-400 év környékén lehet, szabálytalan növése miatt nehezen becsülhető. 2011-12-évben az ÖKOTÁRS Alapítvány internetes szavazásaival váltak ismertté azok a legendák melyek a fához kapcsolódnak.
A fa közelében természetesen megkerestük a GCORHA geoládát is.
A második alkalommal megrendezett Európai Év Fája versenyt a felsőmocsoládi öreg hárs nyerte meg, melyre 11 158-an voksoltak. A második a köpeci szilfa lett Romániából 9812 szavazattal, a harmadik helyezést pedig a bolgár kívánságfa érte el 6071 szavazattal. A versenyben egy hónap alatt összesen 41 ezren szavaztak a hét jelölt fára és történeteikre. A győztes fa nevezői a Brüsszeli Zöld Hét során, május 23-án rendezendő ünnepségen vehetik át az Európai Év Fája vándordíjat, melyet Martin Patřičný cseh művész tervezett. Az ünnepséget az Ökotárs Alapítvány testvérszervezete, a Nadace Partnerstvi a Természetvédelmi Világszövetséggel közösen szervezi.

A mi falunkban, Felsőmocsoládon számtalan legenda őrzi a garabonciások tetteit. Egy ilyen történet kapcsolódik az öreg matuzsálemhez, a négyszáz éves hársfához is. A vénséges vén minden évben újra kizöldül, három vastag ággal tör az ég felé, de megjelennek odvas kérge szélein a fiatal gallyak hajtásai is. Mi meg örülünk: ott állunk előtte, és mosolyogva visszük el hozzá a család újszülötteit, mert kell, hogy megismerje őket. Aztán, ha az apróságok már értenek a famászáshoz, ők is átesnek a „bátorságpróbán”. Ha elég ügyesek, a fa méretes odúrendszerében fel tudnak jutni a tetejéhez, hogy onnan nézzenek széjjel, onnan vehessék szemügyre a „birodalmat”, a természet csodálatos ajándékát, a mindig megújuló erdőt.

A családi legendárium szerint főként hollók éltek a leégett erdőben, amikor aztán elcsendesült minden, visszajöttek. Keserves károgással siratták a fészkeiket. A környék garabonciása, aki hűséges állataival: foltos kutyájával, fekete kosával és a bütykös botjára rátekeredett kígyójával járta a vidéket, hogy segítsen a rászorultaknak, meghallgatta a hollók panaszát, majd megparancsolta nekik, hogy hozzanak magokat a csőrükben, a kopasz domboldalra telepítsenek erdőt.

Ugyanis tudta jól, hogy a szakadék szélén álló kis hársfa túlélte az ítéletidőt, mert saját testével védte meg a pusztító lángoktól. És azt is tudta, hogy épp beértek a fa magjai. A hollók teljesítették a parancsot, lecsipdesték a fa kis terméseit, csőrükkel lukakat ásva a domboldal barna földjébe beültették mindegyiküket. Így történhetett, hogy kis hársfa terméseiből született újjá az erdő.
A garabonciás továbbra is vigyázott a hársra. No meg a méhek és a hollók is, mert nagy szükségük volt rá. Óriás koronáját megtépázta az idő, a belsejében meg odú növekedett, hogy otthont adjon az állatoknak és az embereknek. Egyszer aztán híre ment, hogy a garabonciások ideje lejárt. Csendes pihenőt kerestek. A fa befogadta a környék garabonciását. Idővel aztán az öreg törzs maga is garabonciássá változott. Azóta ő segíti a világot.

Göcsörtös kérgének emberarca lett. De a kérge alól kidugja fejét a három jó barát: a foltos kutya, a fekete kos és a kígyó.

Az egykori hársfa csodával határos módon a mai napig él. A törökvész után falu települt a völgybe, no meg három nemesi kúria és egy kastély épült a környék gazdáinak. Így a körülötte felnövekvő hárserdőt apránként kivágták. A kastély padlásán ma is ámulva állunk a széles deszkákon, hihetetlen, hogy ekkora fák élhettek a közeli dombon.

Somogy megyében a Felsőmocsolád környéki erdők az államosításig a Bánó és a Kacskovics család tulajdonában álltak. A rendszerváltás jóvoltából a kárpótlási jegyekből vett földek kimérése után a Bánó Mária Kastélyszálló közelében található erdőrész a közel harminc főt számláló „Sándori Erdőbirtokossági Társulás” tulajdonába került. Itt található az öreg hársfa és a Pokol torka elnevezésű különleges szakadék is. Édesanyám, Bánó Mária /1923-1980/ közlése alapján írtam le a fa „történetét. Bellosevich Miklósné.

A Pokol-torka
Somogyban több hasonló lösz szakadék létezik, a terep adottságai révén elég gyakori képződmény, ebben a mély szurdokvölgyben bővizű forrás fakad mely Malom-árok néven éri el a települést. A kastély mellett kis tó is volt korábban melyet a patak vize töltött meg, gátját átvágták igy most csak a körvonalai láthatók.

A legenda szerint valamikor régen nagy viharok pusztítottak a környéken, és egy hatalmas villám csapott be a dombtetőbe. A föld meghasadt, vízoszlop és földgáz tört fel a mélyből, széles medret, vagyis inkább szakadékot vájva magának. A villámtól berobbant a gáz, lángolt, izzott minden. Leégett az erdő. A sárga vízáradat meg egyre csak folyt, tovább pusztítva a környék értékeit, mígnem aztán beomlott a homokfal, elzárva a feltört gáz és olaj forrását. Az emberek fellélegeztek, de kerülték a szakadékot, el is nevezték a helyet a Pokol torkának, mert úgy gondolták, hogy az a hely maga lehet a pokol bejárata, az onnan feltörő vízoszlop és a mellette felcsapó lángok csakis egyenest a pokolból származhattak.

Ma már nincs gázkitörés a hasadékban, csak csendesen csörgedező forrás. Nagy esőzések után ugyan megtelik a meder, így mind a mai napig fenyegeti a környéket a sárfolyam. A szakadék neve ma is Pokol torka, így őrizte meg az egykori természeti jelenség emlékét a szájhagyomány. Fúrtak is a közelben földgáz és olaj után. Működtek ideig-óráig olajkutak is, még ma is látni őket, annyi bizonyos: a föld mélyében ezen a területen létezik földgáz és olaj


Kisbárapáti Római katolikus (Nagy Szent Teréz) templom Műemlék
1778-ben épült, barokk stílusban. Kupoláját Franz Xaver Bucher freskói díszítik, oltárképeit a neves festő, Dorfmeister készítette.
Köszönjük a lehetőséget, hogy belülről is megnézhettük!

A túra végén Kisbárapátiból a 35-ös számú vasúti vonalon utazhattunk haza. A kis piros BZ vonatok ezen az útvonalon ismét veszélyben vannak hiszen többször be akarták zárni, talán ezúttal sem fog sikerülni.

Köszönöm, hogy velem tartottatok ezen a szép tavaszi túrán!

Hevesi Zoltán



2012. március 3., szombat

Hajmástól Szentbalázsig és a hóvirágok

Kellemes, kora tavaszi napsütés, jelzetlen , számomra részben ismeretlen utakon való túrázás, sok sok hóvirág és a túra végén egy jó kis dagonya, hogy azért sárral is találkozzunk.
A Zselic dombjai közé ékelődő kis zsákfaluból - Hajmásról - a sok kereszttel díszített temploma mellett mély, horhós úton kapaszkodtunk fel a Szent Miklós-hegyre. Az erdős terep meglepően száraz volt jó tempóban tudtunk haladni.
A 66-os utat keresztezve a Telek-hegy felé indultunk tovább. Itt aztán vissza kanyarodtunk Szentbalázs felé és sikeresen megtaláltuk azt az utat is amin az elmúlt évben kissé eltévedtünk, így ellenkező irányból persze sokkal könnyebb volt. A horgásztó mellé érve jó nagy dagonyát fogtunk ki mely majdnem Szentbalázsig kitartott. A faluban még itt ott volt hó ami kiváló cipő pucoló lehetőséget kínált.
A busz indulásáig volt még időnk betérni a Fenyvesbe is, ahol ismételten megállapítottuk, hogy kimondottan természetbarát hely valamint a fehér és vörös bor kínálat is kiváló.
Szép és könnyű túra volt köszönöm a lehetőséget!


Hajmás - Szentbalázs

2012. március 1., csütörtök

Az Év Fája Európában

Március 1-én felkerestem a 400 éves hársfát, hogy elsőként gratuláljak és elmeséltem neki, hogy Ő lett Európában a legismertebb fa. Nem szólt semmit, csak békésen 'mosolygott' a sok sok 'déd-dédunoka' között :-) Tényleg nagyon jó érzés egy ilyen hatalmas fa mellett állni, megérinteni, mi mindent láthatott ....

A szavazás végeredménye:
‎1st - The old linden (Felsőmocsolád, Somogy county, Hungary) - 11158 votes
2nd - The Elm Tree from Căpeni (Köpec) (Covasna, Romania) - 9812 votes
3rd - The Wish Tree (Ruse, Bulgaria) - 6071 votes
4th - Lime Tree in Lipany (Šariš, Prešov... region, Slovakia) - 5591 votes
5th - The oak Grot in Dęblin (Lublin voivodship, Poland) - 3685 votes
6th - Alley in Skalička (Olomouc, Czech Republic) - 2976 votes
7th - Pistacia lentiscus in Ghisonaccia (Haute-Corse) (Corsica, France) - 2056 votes


Az öreg Hárs