2011. november 16., szerda

Balaton körtúra 15. szakasz

Kéthely - Balatonfenyves

Táv: 15 km Szint: 0 m

Szép , napos időben indultunk és megérkeztünk a nagy 'fene-ködbe' azaz Kéthelyre. 11 fős csapatunk 3 turnusban ért a rajthelyre itt aztán a sűrű köd ellenére megtaláltuk egymást.
Gyorsan megszálltuk a polgármesteri hivatalt ahol egyéb szükségletek mellett a pecsételést is elvégeztük, köszönet érte a hivatal egyik kedves dolgozójának.
A települést K-felé elhagyva , a vasutat keresztezve értük el a berek szélét, itt É-ra fordultunk és egészen a Nyugati-övcsatorna nagy hídjáig mentünk.
A nagy , hártyásan fagyott víz felett átkelve újra a K-i irány következett. Szeptember elején túráztam itt a berekben, akkor sem volt nagyon látványos , most a köd tette némileg érdekessé a tájat, csatornák, hidak, kiszáradt csatornák váltogatták egymást.
Egy érdekes figyelmeztető tábla jelezte, hogy a Hubertus Bt. megtiltotta a közlekedést a területen de mivel a hivatkozás nem tartalmazta a § számot ami alapján ezt megtehetné, így mi úgy döntöttünk, hogy a köd miatt nem vettük észre.
A teljesen kiszáradt Pálmajori csatorna mentén É-ra fordultunk és egy darabig a kisvasút üzemelő szakasza mellett haladtunk tovább egészen az autópályáig. Itt újra kanyarodtunk egyet és a Nyugati-főcsatorna partján újra K-felé indultunk, majd átbújva az M7 alatt az Imremajor felé vezető országúton értük el Balatonfenyvest.
Néhányan a kisvasúti pályaudvaron pecsételtünk, bízva benne , hogy hátha van valami extra pecsétjük, nem volt.
Gyorsan végeztünk ezzel a szakasszal, a jól járható, száraz utak, és a sík terep ezt lehetővé tette, kicsit tartottam a tájékozódási nehézségektől ezért térképpel, tájolóval is felszerelkeztem hiszen a turistautak.hu sem tartalmazta az útvonalunk egy nagy részét, de nem volt szükség ezekre a hagyományos segédeszközökre. Az egész napos sűrű köd ellenére jó kis túra volt, a finom szilvapálinka és a finom sütemények is nagymértékben hozzájárultak a túra sikeréhez, köszönjük.

Balaton körtúra 15. Kéthely - Balatonfenyves.

2011. november 6., vasárnap

Balaton körtúra 14. szakasz

Kéthely - Balatonszentgyörgy

Nehezen jött össze ez a túra, mert sokáig bizonytalan volt, hogy el tudok e menni. Előző este azért értesítettem aki korábban érdeklődött, de közben más túrák is szerveződtek Így kis csapatunk 3 fős volt. Kéthelyig autóbusszal mentünk, itt sajnos vasárnap reggel semmiféle pecsételő helyet nem sikerült találni. A folytatást majd hétköznapra szervezem így a hiányt talán a postán tudjuk pótolni.
A település központjából a Fáncsi-vár felé indultunk értelemszerűen a Vár utcán, az egykori erősség sáncai szépen rendben vannak, jól látható a kiterjedésük. A területre a későbbi időkben egy zsidó temető létesült érdekes szép régi sírkövekkel.
Itt igazoló fotó készült majd tovább haladtunk Ny-felé a széles földúton. Ez a terület a homokos talajával igazi belső somogyi jellegű. Az elhagyott kutak, és néhány romos épület jelezte, hogy valaha a Bari-hegy K-i oldala felé vezető út mentén is éltek emberek. D-ről szőlők, É-ról szántóföldek szegélyezték az utat, egy mély horhós részen is átvezet az út majd egy meglepően dagonyás szakaszra értünk ahol legalább egy km-en kimentünk a szántóföldre mert ott jó kerülő út vezetett. A hegy alját elérve az út D-felé kanyarodik illetve egy másik ága erős emelkedőn vezet fel a Bari-hegyre. Mivel jól járható volt ezen a szép erdei úton mentünk fel. Itt találkoztunk először nagyon régi kék négyzet jelzésekkel amelyek később a zöld sávval fonódva egészen a Csillagvárig elő-elő tűntek, jelezve, hogy a természet barátok valaha Kéthelyről is festettek jelzett utat a Csillagvár felé.
A Bari-hegy K-i oldalán a Vadaskert nevű területen nagyon szép öreg erdőben vezet az út ez a szakasz teljesen jelzetlen de végig felfelé mentünk és az ősz színei nagyszerűek. tetszett ez a szakasz! A gerincen elértük a Marcali felől érkező zöld sáv jelzést , itt egy tarvágásos terület szélén elhaladva érkeztünk meg a Holládhoz tartozó pincesorhoz. A gerincen nagyon szép és jó állapotú régi nádfedeles pincék, két feszület és a Szent Donát kápolna jelzi, hogy nagy élet volt/van ezen a tájon.
A kápolna előtt tartottuk meg az első nagyobb pihenőt, egy geoláda is van itt amely befogadta a magammal hozott geocoint. A gerincen a zöld sávon É-felé haladunk a jelzések bár ritkásak de megvannak. Az M7 autópályához közeledve a jobb oldalunkon egy háznál rengeteg kutya van talán egy magán menhely van itt. 5 kutyus ki is jött az útra mi pedig bizony kissé félve közelítettünk, de ők illedelmesen visszamentek a területükre és csak bentről üdvözöltek bennünket, - igaz eléggé hangosan.
Az M7 kereszteződés előtt Magyarország harmadik legnagyobb viaduktját bemutató geoládát is megkerestük, majd átmentünk egy szépen kiépített átjáróm ami a régi 7-es út felé vezetett.
A Bari-erdő egy érdekes terület, rengeteg erdészeti út van benne és nagyon sok a kanyar, az irányváltás a jelzések pedig kissé ritkák, vagy a dús növényzet takarja őket, szóval ezen a részen jó volt a technika segítsége a tájékozódáshoz. Néhány kisebb dombon átkelve érkeztünk meg a Balatonszentgyörgy határában lévő téglagyár fölé. Jó ut vezet tovább a Csillagvár irányába , közben a piros sáv is csatlakozott hozzánk. A Csillagvárat most csak kívülről néztük meg. Besétáltunk a faluba betértünk egy kis cukrászdába az időt múlatni majd vonattal utaztunk vissza.
Szép őszi túra volt sok erdővel, talán egy nyár eleji időszakban érdemes erre visszatérni de csak száraz időben!

Balaton körtúra 14. Kéthely - Balatonszentgyörgy

2011. november 5., szombat

A Zselic peremén

Szentbalázs - Telek-hegy - Kaposhomok


Nagyon kimaradt az életemből a Zselic ezen ÉK-i része. Ráadásul a turistautak.hu-n is egy 'fehér folt'ez a terület így nyilván trackelési céllal is csatlakoztam a TTSE nyílt túrájához ezen a szép napsütéses őszi napon. Alig fértünk fel a buszra olyan szép nagy csapat jött össze, de aztán rendben megérkeztünk Szentbalázsra, itt egy kis helyi falunézés után jelzetlen utakon indultunk tovább. A Teleki-hegy D-i oldalán szép lassan felkapaszkodtunk a tetőre, igaz közben egyszer elveszett az út de aztán megtaláltuk. Szép feszületek és egy harangláb is található a szőlőhegyen jelezve, hogy bizony már régóta művelik gondos gazdák ezt a területet. A tetőn meglepően sáros volt az út, hiszen nem is emlékszem mikor esett eső, de aztán ezen is átkeltünk. Az É-i oldalon leereszkedtünk Kaposhomokra itt többen tesztelték a helyi egységet, és mivel annak árú készlete és szolgáltatása is jónak mondható volt megelégedéssel hagytuk el ezt a kis falut.
Az országúton kigyalogoltunk a buszmegállóhoz és busszal gyorsan haza is értünk. A napközben készült track alapján pedig hamarosan a térképre is felkerül az első összekötő út a két falu között.Köszönöm a túrát!

Szentbalázs-Kaposhomok.